Mit nem szeretek az emberek a SW VIII-ban?

Rey. Rossz az egész filmnek az üzenete: nem kell tanulni semmit, már mindent tudsz. Még Yoda is megerősíti, begyújtja az összes jedi könyvet. A prequel sokkal jobb. Anakin tehetséges, bekerül egy elit helyre, minden héten legyőz egy szörnyet, harcol a háborúban, aztán erős lesz. Rey hadonászik egy kicsit a botjával, semmilyen szörnyet nem győz le előzőleg, max pár helybéli csövest, aztán szétb*** mindenkit. És mi az, hogy lazán berepül az Első Rend központjába, hogy beszélgessen egy kicsit, azzal aki múlt héten nyírta ki az apját?

Kylo Ren - Egy bal****. MIÉRT Ő A FŐNÖK? MIT TUD Ő AMIT MÁS NEM? Vezetői képességek? Trükkök? Nuku. Egy balfa**. Az egyetlen jó húzása, amikor az elején kitalálja magától, hogy melyik rohamosztagos az áruló és itt vége is.

Finn, Poe, Rose - Unalmas karakterek.

Snoke - Kár érte. A trilógia felétől egy balfa** a főellenség.

A lila hajú nő. - Az a kamikaze akció teljesen szürreális, feltételezi, hogy 10 ezer év alatt még senkinek nem jutott eszébe az egész galaxisban, hogy ilyet tegyen. Beteg.

Luke és Yoda - Egész életükben tanítottak, most már nem. Ennyit fejlődött a karakterük.

1. Luke karakterével szemben azért nagy elvárások voltak. Elvileg egy bölcsről van szó. Oké Yoda is száműzetésbe vonult az eredeti trilógiában, de nem egy megkeseredett „ember” lett, hanem megmaradt bölcsnek. Luke viszont egy megkeseredett, hitevesztett karakterként bukkant fel, és bár a film végén ebből ledolgozott valamennyit, valahogy nem ezt várták a rajongók egy jedi lovagtól.

2. Szerintem nem önmagában Leia repülésének ténye volt a problémás, hanem annak megvalósítása. Ez így ebben a formában túl giccses lett, túl deus ex machina jellegű, „olcsó” megoldás volt. Pedig lévén, hogy a színésznő elhunyt, lett volna mód rá, hogy akkor ezen a ponton írják ki a szereplőt a történetből. De muszáj volt visszahozni, mert sajt.

3. Rose karakterével nekem az a gondom, hogy miközben próbálja meggyőzni Finnt, hogy hát ugye a szeretet, meg minden, közben a háttérben a maroknyi megmaradt ellenálló csoport tagjai halnak meg tucatszám. Egy nemes ügyért folytatott harcban néha reménytelen helyzetek kétségbeesett lépésekre kényszerítik az embert. Áldozatokat hozni, pláne önmagunkat feláldozni mások érdekében, az minden korban és kultúrában nemes dolog volt. Rose ezt tette zárójelbe, ha rajta múlt volna, valamiféle elméleti, elvi okból, meg szűklátókörűségből ott haltak volna meg mind egy szálig. Hogy nem így történt, az nem rajta múlt és nem tudhatta előre. (Hogy aztán a filmen kívül, a valódi életben mi történt azt inkább hagyjuk is, eléggé tragikus, hogy valaki nem tud különbséget tenni a szerep – Rose – és a színész – Kelly Marie Tran – között…)

4. „Semmi sem derült ki senkiről.”. Nos ezt én is elhamarkodott kritikának érzem. Egy trilógiáról van szó, amit egészben kell kezelni. Nota bene A Birodalom visszavágban nem mintha túl sok dolog derülne ki Vaderről – nyilván azon a fontos tényen túl, hogy ő Luke apja –, pláne nem derül ki semmi még a harmadik rész végére sem az uralkodóról, nyilván ezért is lehetett egy trilógiát felhúzni jórészt az ő hátterükre.

5. A mentőakció valóban felesleges volt a történet alakulása szempontjából. Viszont látványos. De ez kb. olyan, mint a Indiana Jones első része, amiből ha kihagyjuk Indiana Jones-t, akkor kb. ugyanahhoz a végkifejlethez jutunk, csak talán kicsit korábban, tulajdonképpen a főhős jelenléte a filmben teljesen felesleges és kihagyható lett volna. Ennek ellenére mégis szórakoztató film. A mentőakció csak arra volt jó, hogy akciót vigyen a filmbe. Csak ez így az eredeti trilógiához képest negatívum, mert ott azért minden fő jelenetnek jelentősége volt, hatása a végkifejletre.

6. Nyilván fel kellett dobni új elemekkel a „szuperképességeket”. Ebben van valami jó is, meg természetesen sokak nem tetszését váltja ki, mert eddig ilyen képességek nem szerepeltek az univerzumban. Yoda sem beszélgetett távolsági hívással Palpatine-nal. Sebaj, majd megszokják, hogy ilyen is van.

~ ~ ~

Nekem az egész üldözéses jelenet volt fájdalmas leginkább. Talán Szirmai fogalmazta meg azt, hogy „mi lenne, ha a film nyitójelenetét elhúznánk… egészen a film végéig”. És kvázi ezt történt. Nyilván a film csendesebb részeiben az ember csak elkezd gondolkodni. Az üldöző hajó az Első rend parancsnoki hajója, feltételezhetően nem egy 70-es IQ-jú ember irányítja. Ott van még számos másik hajó, amik mind képesek a hiperűrben közlekedni, elég jól belőve a célhelyszínt. Nem az lett volna a kézenfekvő, hogy négy hajót elküldünk a hiperűrben akárhová, hogy visszatérve az üldözött hajó elé kerüljenek, és szemből támadják be az üldözött hajót? Adódik a kérdés, hogy ha a parancsnoki hajó egy tucat másik hajóval együtt képtelen egyetlen hajót kilőni, akkor hogyan képesek ezek egy fél galaxist az uralmuk alá hajtani. Nyílt harcban úgy kellett volna leverniük azt a hajtó, mint vaknak a poharat. Ezért is volt az eredeti trilógiában az ellenállók harcmodora partizán jellegű, mert szemtől-szemben nem sok esélyük lett volna. Az a Birodalom egy valóban erős birodalom képét mutatta, ez az Első rend meg inkompetensnek tűnik.

Aki meg tanult egy kis fizikát, az meg nyilván azon kezd el gondolkodni, hogy az űrben miért is kell üzemanyag a sebesség fenntartásához?

Nyilván napirendre lehetne ezek felett térni, ha a film egyébként más területen lekötné az ember figyelmét. De annyira azért nem teszi ezt meg, hogy ne kezdjen az ember ezen gondolkodni.

~ ~ ~

De összességében nekem nem voltak komoly elvárásaim. Nem tartom jó epizódnak ezt a részt, de azért le lehetett nyelni. Annyira nem volt rossz, hogy komolyabb ellenérzéseket váltson ki bennem, de szeretni sem tudom ezt a részt, ennél azért jobb forgatókönyvet is el tudtam volna képzelni.