Hogyan térjek meg?

Gondolom, mert nem hiszel "igazán". :)

Ha valami nem megy, ne erőltesd, mint ahogy engem se lehetne rávenni pl. arra hogy szeressem a rap zenét, mert nem nekem való. Amúgy meg minek akarsz megtérni?

Ha hiszel Istenben, akkor nincs gond, azokra mondják h megtér, aki nem vallásos, nem hisz Istenben, de utána "megtér", vagyis meggyőződéséből hisz Istenben.

Egyébként miért tartod magad rossz embernek? Én még sose láttam 100%-os rossz embert, de 100%-os jót se, mert mindenkinek van vmi defektje. :D

Szia!

Ez az én személyes tanútételem, kérlek nézd meg. Nekem az segített, hogy minden nap imádkoztam és teljesen Isten kezébe adtam minden problémámat, dicsértem Őt, felvállaltam a hitem mások előtt, ez nagyon sokat segít a megtérésben!

Itt a tanútételem:

https://www.youtube.com/watch?v=rwkaVv_oxmA&t=1s

https://www.youtube.com/watch?v=RBYxKNVpGGY&t=16s

Szia!

A megtérés nem más, mint a teljes hit megszületése, kifejlődése az emberben. Ugyanezt a lelki eseményt újjászületésnek is nevezi az Írás. A Szentírás szerint ugyanis mindannyian a bűn rabságában élünk, de csak kevesen ismerik fel ezt, és kevesen kívánnak szabadulni belőle. A hit a gyógyítás lehetősége a bűnbetegség ellen, melynek a következménye a halál.

Mindebből kitűnik, hogy egy folyamatról, nem pedig pillanatnyi, élményszerű megtérésről beszél a Biblia. Nem valamiféle varázslatos átalakulásnak tekinti, amely valamely természetfölötti hatalom titokzatos érintésére, egy szempillantásban végbemenne az emberben, a saját választásától, belső magatartásától szinte függetlenül. Lehet, hogy egy különleges esemény, rendkívüli tapasztalat jelzi a hit megszületését, a megtérés vagy újjászületés teljes beérlelődését, de annak mindig előzménye, gyökere és háttere van. A hiteles hit kifejlődése mindenképpen időt igényel. Hogy milyen hosszú időt, az igen különböző lehet az egyéni adottságok szerint, de egy érlelődési folyamat az „újjászületés” előtt mindenkinél, mindenképpen szükséges.

A Biblia olyan igéket tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy az embert elvezessék az Istenhez: „Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű fegyvernél, elhat az ízeknek és velőknek megoszlásáig, megítéli a gondolatokat és a szív indulatait.” (Zsidókhoz 4,12)

A Szentlélek pedig, ez a titokzatos, harmadik isteni személy, aki „belülről” tud beszélgetni az emberrel, mintegy „forgatja”, azaz ismét és ismét emlékezetünkbe idézi a már hallott igéket, hogy végül felfogjuk tényleges jelentésüket, és azok megszólító erővel hassanak ránk. Ezért nevezi a Szentírás az újjászületést „az Ige magvából”, azaz Isten beszédéből való születésnek (1Péter 1,23), és mondja azt, hogy Isten „az Ő igazságának Igéje által szüli újjá az embert” (Jakab 1,18).

Ha az ember nem utasítja vissza ezt a türelmes munkát, megvilágosítása előrehalad addig, míg tisztán szembesül az igazsággal és a megváltó kegyelem ajánlatával. Ekkor az emberé a döntés, hogy szövetségre lép-e Istennel szabadítása megvalósításának érdekében, vagy sem.

Ez a választás sorsdöntő. Az ember részéről azon múlik, hogy mit szeret jobban: önmagát vagy az igazságot. Szinte hihetetlen, hogy emberek visszautasítsák a bűn és halál fogságából való szabadítás lehetőségét. Mégis sokan teszik ezt. Olyan én- és kényelemszeretők, hogy inkább megmaradnak a rabszolgaságban, nem törődve azzal, mi lesz a vége. Semmi változást, önmagukkal való szembefordulást, küzdelmet nem vállalnak szabadulásukért.

Aki viszont elfogadja a szabadítás ajánlatát, abban Isten további megvilágosodást és tisztulást tud teremteni. Hatalmasan megerősíti akaratát, annyira, hogy határozottan a Megváltó követőjévé kíván lenni, és mindenáron el akarja nyerni a szabadulást. Így jut az ember „megbékélésre”, újbóli összhangra Istennel és törvényével. Értelmével és lelkiismeretével tisztán látja annak igazságát, és már egész életszemlélete, ízlése az igazság mértékéhez igazodik. Ezzel az átalakulással együtt jár a szabadulás nagy és csodálatos öröme, amely ekkor teljesen áthatja az embert.

A Biblia szerint a megtérés még nem célba érkezés, hanem az új élet, az igazi élet kezdete. A hit lelki magatartásának megőrzése esetén az ember életében kibontakozhat az Istennel kötött szövetség minden áldása.

Ez mindenekelőtt abban nyilatkozik meg, hogy a megtéréskor elfogadott életelveket és életcélt győzelemre tudja juttatni az életében, öröklött, ösztönös természete és korábbi szokásai ellenére is. Kialakul és megszilárdul benne az igazság törvényének megfelelő jellem. Ezt a folyamatot – amely a megtéréstől fogva élethossziglan tart – nevezi a Biblia megszentelődésnek. Az Istennel kötött hitszövetség által az ember Isten bölcsességével, szeretetével és erejével kerül állandó, szoros kapcsolatba. Ezáltal a fejlődés határtalan távlatai nyílnak meg előtte mind a személyes életében, mind pedig a másokért végzett szolgálatában.

Kívánom számodra is ezek megtapasztalását!

Üdv. Péter

Én hiszek istenben És Jézus Krisztusban. meg halt a kereszten érettünk.Hogyha Hiszel Istenbe Az nem elég imátkozz Olvasd a bibliát.1.Eggyszerü lépés a megtéréshez kezdj el Konfirmációra járni nekem nagyon sokat segített.

2.próbáld betartani a 10 cparancsolat törvényeit Itt van:

1.Ne Lopj

2.Ne hazudj

3.Ne tégy Fele barátod ellen Hamis Tanubizonyságot

4.Ne Kívánd felebarátod vagyonát Feleségét

5.Ne ölj

6. (ez nem így van egyébként leírva csak máskép írom le de ugyanazt elenti)Ne feleselj anyádnak apádnak.

7. próbálj kibékülni mkindenkivel akivel roszban vagy

8.Ne )NE legyenek idegen isteneid akiket imádsz.

9Vasárnap Pihenj és emlékezz.

10.Bocssáss meg istenem hogy elfelejtettem a 10 ediket ):

Wikipédia:A megtérés nem pusztán egy szóbeli megnyilvánulás; megbánáshoz illő cselekedeteket is magába foglal és azt jelenti, hogy valaki tevékenyen keresi Istent és életét aláveti neki.[4] Az őszinte megtérés a gondolkodás és az indítékok teljes megváltozása; elkülönülés a világi gondolkodásmódtól és szokásoktól és a Biblia alapelveinek követése. Jézust követni megköveteli a teljes szívből való megtérést, s a megtérés minden napon való megismétlését.[5] Nem Jézus követői azok, akik a bűnt is szeretik; és míg bűneiket meg nem bánják és el nem hagyják, addig nem tekinthetők megtérteknek. Csak a szent életre törekvők nyerhetik el Isten kegyelmét.[6]

A keresztény megtérés egy folyamat, mely a következőképpen foglalható össze:

Bűnbánat, amely belső akarati döntésre épül, és Isten szerinti megszomorodás a bűn miatt.

Megalázkodás Isten előtt, amelyben a megtérő elismeri bűnösségét.

Jézus Krisztus engesztelő áldozatának személyes elfogadása és az ő nevének segítségül hívása.

A bűnök őszinte, töredelmes szívű megvallása.

Elszakadás a bűnös cselekedetektől és életmódtól, ezek elhagyása.

Helyettük pedig Jézus Krisztus tanításának követése a mindennapokban, a Szentlélek ereje által.

A bűn kiöli az erkölcsi érzéket, és az illető nem lesz képes jellemének fogyatkozásait felismerni. Nem látja be vétkeinek rettenetes horderejét. Ha nem enged a Szentlélek befolyásának, sok tekintetben elvakult lesz a bűneivel szemben. Minden bűnét mentegetni igyekszik, kényszerítő körülményekre hivatkozva. [7]

Isten nem fogad el bűnvallomást őszinte bűnbánat és javulás nélkül. A hívő egész életének át kell alakulnia, és mindazt, ami Istent sérti, el kell hagynia. Egy felszínes megtéréssel becsaphatjuk önmagunk, megtéveszthetünk másokat, de semmiképpen nem állíthatjuk helyre Istennel való tényleges közösségünket. Az ilyen megtérés nem készít fel az Úr nagy napján való megállásra és az illető vesztét okozza.