Baj ha elszigetelodok ettol a romlott vilagtol?

Régebben én is így gondolkodtam,de már tudom,hogy csak az önbizalomhiányomtól volt.Amióta csinosabb vagyok,nyitottabb,rájöttem,hogy nem rossz ez a világ :D És sokkal jobb mondjuk elmenni bulizni,mint itthon ücsörögni és sorozatokat nézni egyedül.

De te tudod,ez a te életed,ha így jól érzed magad,akkor élj így.

Utolsó, nem mindekinek vonzó egy buli lehetősége, én például hamarabb mennék ki egy sötét erdőbe egy horrorfilm megnézése után, mint egy buliba, pedig semmi gond nincs az önértékelésemmel. (A hasonlítás teljességéhez tudni kell, hogy elképesztően félős vagyok)

Egyébként kérdező, egy bizonyos szintig okés. Legyen(ek) valaki(k), aki(k)ben megbízol, és nyitott vagy felé(jük), és ő(k) is megért(enek) téged (tehát nem próbál(nak) meg folyton kirángatni valahová). Azért mozdulj ki néha, mert sokmindenről lemaradsz, ha folyton a szobádban ücsörögsz.

Egyébként, ha el akarsz zárkózni, nem muszáj szó szerint bezárkóznod. Ha esetleg anyagilag nem is tudsz finanszírozni egy határontúli utazást, kis hazánk is tele van gyönyörű és békés kirándulóhelyekkel. Túrázz! Jó az ilyesmi :)

Boldoggá tesz ennyi? Akkor is, ha egyedül maradsz? Mert ha a válasz igen, akkor nem baj. Viszont ha boldogtalan vagy emellett is, akkor egyértelműen gondot jelez.

Egyébként pedig, nem tudom, hány éves vagy, de dolgoznod úgyis kell majd, hogy meglegyen a megélhetésed, szóval a túlzott elszigetelődés ebből a szempontból aligha megoldható.

Szerintem a világ romlottságáról mi döntünk:

Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:

- Milyenek itt az emberek? – tudakolta.

- Hová való vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.

- Athéni vagyok.

- És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.

- Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.

- Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg.

A vándor búsan folytatta útját.

Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.

- Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.

- Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.

A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.

A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:

- Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!

Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:

- Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.

Ezzel persze nem azt akarom mondani hogy te esetleg rossz ember lennél, hanem csak hogyha esetleg környezetet váltanál ezalatt értem hogy más emberekkel barátkoznál vagy szereznél egy új hobbit stb. akkor talán te is más véleménnyel lennél.

Tudom hogy, hogy érzel mert nekem is volt egy ilyen korszakom de most próbálok pozítiv lenni és ettől valahogy én is szebbenek látom a világot. Ugyan nem ismerem a környezetedet de szerintem biztos van benne pár dolog ami érdemes arra hogy kimozdulj a négy fal közül.

Sok szerencsét :)))))