Lehet valaki egyszerre újságíró és műsorvezető is? Vagy van olyan munka, amelyben mindkettő közrejátszik?

Jobb esetben a műsorvezetők általában újságírók is. Régebben senkit nem engedtek úgy adásba (sem tévében, sem rádióban) műsorvezetőként, hogy előtte ne dolgoztatták volna nagyon sokáig újságírói háttér munkákkal, hogy megtanuljon fogalmazni, beszélni, meg a szakma alapjait, szakkifejezéseit és az adott műfaj háttér munkálatait.

Az csak valami új divat, hogy újságírói háttér nélkül bármilyen celeb, vagy egyéb tapasztalatlan jött-ment műsort vezethet.

Az újságírás, mint szakma egy tágabb kategória, amibe a legtöbb médiában végzett munka beletartozik, nem csak a konkrét újságírói tevékenység, hanem a fotóriporteri, operatőri, szerkesztői, hírfeltöltői, képszerkesztői, műsorvezetői, riporteri tevékenység is. akik ezekben a munkakörökben dolgoznak, gyűjtő néven mindet újságírónak szokás nevezni.

Ennek főleg történelmi okai vannak, mert a fotózás, rádiózás és a tévézés, meg az Internetes hírközlés jóval később jelentek meg. Kezdetben csak az újságírás volt és az volt újságíró, aki tényleg újságot írt. Aztán a képek megjelenésével megszületett a sajtófotó, vagyis a képi újságírás, hiszen egy jó újságban egy jó fotós nem csak egyszerűen mindenféle képeket készít, hanem az újság stílusa és igényei szerint képekkel meséli el a hírt, vagy történetet, tehát ugyanúgy újságírói munkát végez, csak nem szavakkal, hanem képekkel. A filmhíradó, majd a televíziózás megjelenésével az operatőrök ugyanezt tették előbb néma filmes, majd hangos filmfelvételekkel. Bár a mozgókép és rádió esetében az újságtól, mint nyomtatott terméktől eltávolodott a formátum, de az újságírás kifejezés megmaradt, így az újságíró kifejezés rajta maradt minden (vagy legalábbis a legtöbb) tömegtájékoztatással közvetlenül foglalkozó tevékenységen, bár a munkafolyamatok összetetsége miatt a határvonalak is elmosódnak. Például egy tévénél/rádiónál sokan dolgozhatnak egy elhangzó szövegen és könnyen lehet, hogy nem is az írjta meg, derítette ki az információt, aki a képernyőn elmondja, mert ő csak egy műsorvezető, vagy hírolvasó, akinek előtte öt másik szerkesztő dolgozottt azon az anyagán, hogy képernyőre kerüljön, mert az egyik felkutatta a témát, kiderítette a háttér infókat, a másik leszervezte a forgatás részleteit, hogy mikor hova kell menni forgatni, egy harmadik elment és az addig a többiek által összegyűjtött információk alapján felgöngyölítette a történetet, feltette a kérdéseket, vele ment egy operatőr (meg esetleg egy vagy két technikus), aki felvette az anyagot, esetleg volt velük még egy tolmács is, ha fordítani kellett, ha külföldi, vagy bonyolultabb sztori, akkor egy, vagy akár több fixer és más szervezésben résztvevő ember is dolgozhatott velük a terepen, aki abban segít, hogy újabb infók, anyagok témák kerüljenek elő, helyismerettel, kapcsolatokkal támogatja a sztori kidolgozását. Előfordulhat (főleg külföldön), hogy van a stábbal technikus, sofőr és ugyan ők nem konkrétan újságírói munkát végeznek, hiszen az anyag tartalmához jobbára egyáltalán nem tesznek hozzá, viszont ők is az újságírói tevékenységet támogatják. Például, ha egy háborús övezetben felrobban egy tévéstáb, akkor mind az öt halottat újságírónak tekintik, nem azt mondják, hogy három újságíró, meg egy sofőr és egy tolmács. Hiszen ők se lettek volna ott, ha nem újságírói feladaton dolgoztak volna az újságírókkal.

Aztán a kész anyagból a tévénél egy (vagy több) szerkesztő összerakja a végleges anyago(ka)t, amik végül adásba kerülnek, a kész anyagokból valaki szerkeszt egy teljes műsort (pl. Híradó, stb), amiben a műsorvezető elmondja az adott bejátszásról, amit tudni kell és lehet, hogy ő maga nem is látta se előtte, se utána. És akikről eddig írtam, jobbára mind újságírók, hiszen mindannyian részt vettek benne, hogy az adott műsor eljusson hozzád. (Persze a fent leírt folyamatokból sokat akár egy-egy ember is végezhet, szóval egyáltalán nem biztos, hogy minden egyes tévés anyagon dolgozik öt különböző szerkesztő, sokszor inkább 1-1 ember visz végig egy sztorit, de az általában nem a műsorvezető, aki végül adásban foglalkozik vele - de olyan is van. Ezek már munkaszervezési kérdések.)

Olyan is van, hogy valaki egyszerre több helyen dolgozik, akár több féle különböző beosztásban is. Egyik helyen műsort vezet, másik helyen újságba ír, harmadik helyen meg lehet, hogy ő a főszerkesztő, aki a többi újságíró anyagaiból összeszerkeszti az újságot, vagy tévéműsort.