Vajon miből gondolják, vagy egyáltalán honnan veszik ezt a marhaságot hogy A vallás el fog tűnni?

Sanyji, azért szükség van arra is, hogy valaki értse is a Bibliát. Például, mi 2000 évvel később nem érthetjük a szokásokat, nem egészen értjük így a rá való utalásokat, és, hogy mit, miért mondott Jézus. Kell érteni a teológiához.

Az utolsó vacsoráról is annyi tanítás van, ahány felekezet. Én honnan tudtam volna, miért fontos, ha nem tanulom? Gondolj bele: Jézus ezt mondta: "Ez az én testem", "Ez az én vérem kelyhe". Szent Pál apostol is ezt mondta: "Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön. Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen." (1Kor 26-27). Az első korintusi levélben az utolsó vacsora ünnepléséről beszél.

Tehát a kenyér és a bor, melyet az Úrra emlékezve fogyasztunk a miséken, valóban az Úr Teste és Vére, Krisztus és Pál is megmondták, sőt, mi 2000 éve ezt hisszük. A reformáció korában viszont az emberek az Egyház bűnei miatt teljesen el akartak szakadni tőlünk, és a 2000 éves tanításokat lecserélték arra, ami nekik tetszett.

De a legveszélyesebb az, amikor valaki egymaga akar Istenhez közeledni, hittan és vallás nélkül. Rossz istenkép alakulhat ki az emberben, mert félreérthet dolgokat akár az életben, akár a Bibliában.

aries 2:

Ez az érvelésed? Hogy te azt mondod van. Beszél a Biblia tűzről amely tisztít, de az maga Szent Szellem tüze. Nem valami hely, amely megtisztít. Tévedésben élsz.

Anna Orsolya:

Én figyelmeztettelek és megintettelek.

Attila, az utolsó mondatoddal nem értek egyet. "A mai fiatalok körében, már csak ott található hívő akinek a szülei is erősen vallásosak, mivel azok tudatosan átadták, a gyerekre erőszakolták az istenhitet, amit a gyerek szégyell a kortársai előtt."

Az én szüleim meg vannak keresztelve, apa elsőáldozó is volt, de ma már egyikük sem gyakorolja a vallását. A nővérem is volt elsőáldozó, kisgyerekként nagyon szeretett segíteni a papnak, de, amikor már másik suliba járt, és nem tanult hittant, a hite is egyre inkább elhalványult. Ma már nem is érdekli a hit.

Én alsós koromban jártam hittanra, de felsőben már nem, és így nekem is szinte teljesen eltűnt a hitem. Éppen annyi volt, hogy nem vontam kétségbe Isten létezését, de igazán nem hittem benne. 9.- ben kezdtem újra hinni, mert egyházi suliba jelentkeztem (hogy miért, az nem tudom). A heti 2 hittanóra, és a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó (ahova 10.- be mentem először, mert kötelező volt, de azóta is járok minden alkalommal, csak a legutóbbira nem tudtam eljutni) visszaadták a hitemet. Nem a szüleim nevelték belém. Megismertem és megszerettem, az pedig nem érdekel, kinek tetszik és kinek nem az ismerőseim közül.

Kedves Anna Orsolya!

Felsoroltál jó pár dolgot amik helyettesítették a szüleidet. Tehát nem kell az utolsó mondatommal egyetértened, de attól függetlenül te magad mondtál számos példát amik miatt végül hívő lettél.