Öngyilkosság. Már elég régóta gonodolkodom rajta. Nincs senkim és semmim amiért érdemes élnem. Ti mit tennétek, ha már csak pár napotok lenne hátra?

Először is, ne legyél ennyire pesszimista. Mi okod van rá, hogy az legyél? A fentiekben az áll, nincs senkid. Nem tudom mi és hogyan történt, de ha tényleg így van, ezt el kell fogadni. Egyszer mindenki elmegy, ez az élet rendje. De te itt vagy fiatalon, 21 évesen, még előtted áll az élet, ugyan miért kéne eldobnod magadtól? Nézz ki az ablakon, menj emberek közé, fedezd fel milyen szép is maga a világ. Ne mindig a dolgok rossz oldalát nézd. Biztos nehéz, és úgy gondolod "Áh ez könnyen mondja" de ha változtatni akarsz, márpedig azt akarsz, ha kiírtad ezt a kérdést, akkor tessék változtatni.

Tedd fel magadnak a kérdést, mit szeretnél elérni az életben. Lehet most azt válaszolnád egyből, hogy semmit, mert meg akarsz halni. De miért? Nincs értelme élned? Ugyan már. Nem akarsz dolgozni, pénzt szerezni, szerelmes lenni, barátokkal elmenni szórakozni és családot alapítani? Még sorolhatnám. Annyi jó dolog van az életben, csak te most mindennek a rossz oldalát látod.

Tessék felkelni a számítógép elől és kezdeni valamit az élettel, nem pedig eldobni magadtól. Ez egy ajándék, fogd fel így, ami nem tart örökké. Addig pedig, amíg el nem jön az utolsó nap, jól ki kell használni és annyit nevetni amennyit csak tudsz, hogy idősen majd tudj mire visszagondolni. A csupa jóra, nem pedig a depressziós napjaidra.

Menj ki, keress magadnak barátokat, legyél nyitott és közvetlen, barátkozz. Hidd el, egyszer kell csak elkezdeni, ami a legnehezebb, de utána menni fog mint a karikacsapás.

Az öngyilkosságot a gyengék válasszák. Te pedig nem vagy gyenge, csak elveszettnek érzed magad, és ez rajtad múlik, kilábalsz e belőle, vagy továbbra is önsanyargató életet élsz és depizel.