Ki érzi úgy hogy nincs igaz barátja?

Velem is ez van, nem tudom senkivel sem megbeszélni a gondjaimat, barátom nincs egy sem. Utoljára óvodában volt barátom. Mindig egyedül vagyok, az életem csak tanulásból és a magányos unatkozásból áll. Csak interneten tudok beszélgetni emberekkel, chateken, de az nem olyan jó.

14/F

Hát igen ez velem is így van, ami a legrosszabbul esik, hogy néha azt hiszem bízhatok bennük és elmondok nekik valamit erre kinevetnek...

15/L

Mi lenne ha kimoccannátok? =D de most komolyan

sportoljatok egy csapatban, vagy tesóval (ha van) menjetek ide-oda (koncert...)

Vagy keressetek igazi, ugyanúgy unatkozó haverokat a neten (de azért vigyázzatok) és menjetek eggyütt ide-oda

ne otthon üljetek és gondolkozzatok, h de szar az életem

"előző" vagyok. Mire nincs?? nincs tesód? oké. de attól még sportolni el tudsz menni nem?

vagy netezni nincs lehetőséged? akkor most mit csinálsz?

Használjátok már a fantáziátokat kérlek! Mi az amit szívesen csináltok? tök mindegy, hogyha mondjuk olvasás, zenehallgatás, filmnézés, barkácsolás, túrázás, bicajozás, társasjáték esetleg, vannak tipikusan ilyenekre szakosodott baráti körök, ahová egy fityinget se kell fizetned, örömmel látják az új tagokat, csak nektek kéne lépni, ez a legfontosabb. A barátok nem úgy fognak jönni, hogy csak úgy becsöngetnek hozzátok, nektek is kell tenni érte!

Jegyzem meg, ismerőseim pl úgy szereztek új haverokat, (hogyha már itt senki sem szeret kimozdulni) hogy multiplayer játszottak számítógépes játékokkal, és mostmár van egy komplett bandájuk...és nem csak virtuálisan, hanem együtt csinálnak mindenféle rohadtjó programot

Mások elmentek diákmunkázni, és nekik is lettek haverjaik

Szóval könyörgöm ne otthon üljetek önsajnálatba merülve!