Mit csináljak? Szar az életem.

Szóval, 7 éven keresztül piszkáltak az osztálytársaim a külsőmmel és a személyiségemmel kapcsolatban is. Minden nap megkaptam, hogy én vagyok a világ legrondább embere, undorító vagyok, erkölcstelen, közönséges, ízléstelen,stb. Aztán hogy miért nem szólalok meg. Nagyon csendes vagyok, szerintem az önbizalom hiány miatt, mert teljesen lerombolták és ha valakihez hozzá szóltam, kedvesen pl. légyszi kölcsön adod radírod? akkor olyan választ kaptam, hogy "nem akarom elkapni tőled a leprát" , "kérj mástól" stb.

Barátaim nem voltak, talán egy lány, de.vele se voltam nagyon nagy barátságba..mindig kibeszélt.

7.-be, tavasszal elegem lett. Nem bírtam tovább, minden nap sírva jöttem haza a suliból és már fizikailag is bántani akartak. Anyukám kitalálta, hogy ismételjek évet, mert ugye a tanulás sem ment jól, és elintézte, hogy ne kelljen be mennem. A nyár jól telt, edzőtáborba voltam, vívok. Ott szeretnek...

Eljött a szeptember. Új iskola. Az elején mindenki szeretett. Aztán elkezdtek megjegyzéseket tenni, nem vettem komolyan, azt hittem hülyéskednek. Aztán egyre komolyabb lett a helyzet. Megint benémultam és itt is ugyan úgy piszkáltak. Megkértem a szüleimet, hogy had legyek magántanuló. Elintézték. Most itthon vagyok, tanulgatok, de megőrülök. Társaságba akarok lenni, de ha visszamennék a suliba megint piszkálnának. Járok pszihológushoz és nem segít. Mit tegyek? Miért nem szeretnek? Amikor én mindenkivel rohadt kedves vagyok!? Segítség!!!!

14/L