Kit hogy visel meg a régóta tartó munkanélküliség?
Én október óta keresek. A családom, a párom és a családja segít...esetenként alkalmi munka, ami van.
Sajnos egy sz.r ABC-be is tapasztalattal jönnek, oda is protekció kell bejutni, arról nem is beszélek, hogy szakmában hogyan helyezkedhetnék el...
Jelenleg van egy komolyabb ígéret, mindig ezek tartják a lelket bennem, hogy "hátha"...aztán ha nem jön össze zuhanok egy nagyot... és elölről kezdem.
CV-ket írok, ismerősöket, barátokat kérek, szóljanak, ha tudnak valamit...neten is szoktam keresgélni, de nem sok eredménnyel, egy helyre általában több százan vannak...
A diplomáimat letagadom, különben szóba sem állnak velem...
De még nem adtam fel, a remény hal meg utoljára:)
Sok sikert!
Én sem adom fel, köszi. csak ugye egyi idő után ha már a korban is benne van az ember próbál a szakmájában keresgélni mert akkor meg nem lesz gyakorlatja az embernek.
Mert: 1. A munkaadók azt sem szeretik ha lyuk van az önéletrajzban, 2. Az meg nem számít, ha nem szakmában dolgoztunk. Akkor mégis most mi lenne a jó? nem biztos, ha lyuk van benne, azért mert börtönben ült vagy lusta volt... lehet, csak egy idő után már várni akart egy megfelelőre. De nem ellentmondásos ez az egész?
Nem elég, hogy nálunk és a környező kisebb városokban is alig van munkalehetőség, nagyobb városok meg nincsenek a környéken, de olyan helyen lakunk, ahol a közlekedés is nagyon rossz, nehezen lehet messzebbre eljárni dolgozni, sokszor nem is lehetne tömegközlekedéssel beérni időben egy-egy munkahelyre. De még ha valahogy meg is tudná oldani az ember, akkor is nagy szerencse, vagy inkább protekció kell hozzá. Vagy mindkettő. Még olyan munkákhoz is, mint árufeltöltő, takarító, stb.
Az én munkakeresési taktikáim: egyrészt regisztrálva vagyok a munkaügyön, de ők soha nem ajánlanak semmit, ha egy évben egyszer ajánlanak is, mindig kiderül, hogy vagy be van már töltve, vagy a munkáltató meggondolja magát és mégsincs felvétel. Másrészt régebben önéletrajzokat küldözgettem, most már inkább személyesen beviszem mindenhova, olyan helyekre is, ahol nem hirdetnek felvételt, hátha így jobban odafigyelnek rám. Ismerősöket próbálok felkeresni és mozgósítani, hátha tudnak valamit, tanfolyamokat próbálok keresni, amikre jár támogatás, mert fizetni nem tudnék.
Na, ezek egyelőre nem jöttek be.
Az a rossz, hogy a sok visszautasítás miatt már kezdem én is mindenre alkalmatlannak érezni magam és egyre nehezebben veszem rá magam, hogy valahol jelentkezzek, egyre jobban szorongok, hogy biztos sehol nem állnám meg a helyem, semmire nem vagyok jó, azért küldenek el mindenhonnan. Pedig tudom, hogy főleg ezen a környéken sokan járnak hasonló cipőben, de akkor is bánt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!