Utálom a pesszimista, mártír, önsajnálkozó és oltári nagy világfájdalommal rendelkező embereket. Ti hogy vagytok ezzel?

Legszívesebben szétütném a fejüket, ha egyszer nem tudják értékelni a jó életüket.

Gondolom itt az emólényekre gondolsz.

Engem kifejezetten irritálnak, márcsak azért is mert nekem tényleg nagyon rossz életem van,de soha nem mutatom ezt ki, csak akkor sírok amikor senki sem lát.

Az meg még inkább idegesítő amikor eggyesek a pénztelenségről panaszkodnak ,meghogy jelzálog van a házon-->ehhez képest szórják a pénzt...A barátnőm is ilyen, panaszkodik hogy lehet , hogy elfognak költözni mert elveszik a házukat stb.. aztán meg hallgatom hogy a múltkor itt volt, ezt vette, azt csinálta...

egyetértek. nem, hogy a körülöttük lévőkét, de az esélyt is elvesztik ezzel a hozzáállással arra, hogy boldogabb életük legyen.

sajnos a magyar emberek nagy része ilyen...

volt egy elkeseredett ex-pasim akivel keveset jártunk, de barátok maradtunk mert szükségem volt ilyen kedves emberre támaszra annak idején, de rettenetesen fájt, mikor egy alkalommal: kicsit meghűlt szegény, és elvolt keseredvem persze eggyáltalán nem látszott rajta, hogy olyan beteg lenne, de ő ezt jó kifogásnak tartotta a rossz kedvére. egészvégig fájdalmasan búval b.szott volt, és győzködtem, hogy viduljon fel mivel vidithatnám fel, probálkoztam de semmi. és oda vágja szószűken, busan, hogy "nincs csaja". persze esze ágában sem volt tenni valamit a változtatásért, aztán max volt pár szánalmas probálkozása ilyen buval b.szottan, nem tudom ennyire idiota lenne, képes megváltozni?

amugy szerintem jo elete van neki, ahhoz kepest, hogz mas optimista embernek milyen rossz, van egy rendes állása, kedves családja, stilusos, jóképű másképp, csak buvalb.szott visszataszito feje van.