Kinél az igazság? Van-e igaz szerelem, barátság? Létezik-e Isten, halál utáni élet? Van-e olyan, hogy Haza, vagy csak manipuláció? Létezik-e az önzetlen szeretet?

Arról van szó, hogy az 1. szerelmemet éreztem "igazinak", bármit megtettem volna érte stb. de viszonzatlan volt. És így már nem az igazi!

Igaz barátság...kezdek ebből is kiábrándulni, hogy csak azért barátkoznak velem, mert jó tanuló vagyok és segítek nekik. A tényleg valódi barátaimat pedig egy másik lány az osztályból elhívta piknikezni, és most is mennek a strandra, nekem viszont nem szóltak. Nem csak az a bajom, hogy nem hívtak meg (mert eddig mindig mi hárman mentünk közösen programokra), hanem ha rákérdezek, akkor hazudnak nekem! Rosszul esik.

Gyerekkoromtól kezdve vallásos szellemben neveltek, egészen novemberig még templomba is jártam! (18 éves vagyok). Elsőáldoztam, bérmálkoztam...és vagy Isten csak a világot teremtette és a halál utáni életet, és hagyja a világot úgy, ahogy van, csak figyel (mert akk nincs értelme imádkozni, úgysem segít) VAGY ténylegesen beavatkozik, segít az embereknek (ez esetben miért van olyan sok szegény ember, gonoszság,m háború stb., és ez esetleb nagyon kegyetlen!). ÁÁ, nem tudom.

Halál utáni életről: én ebben hiszek. Már csak azért is, mert nem akarok rettegve élni a haláltól! És azt emberi elménk talán el sem tudja fogadni, hogy nincs tovább! Ja meg orvos szeretnék lenni, és szerintem ott inkább hitre van szüksége az embereknek.

Hazáról: én rendszerekben gondolkodom. Most ide születtem, oké, elfogadom, ami van, engedelmeskedem, betartom a szabályokat. De ha ez nem tetszik, miért ne mehetnék el? A valóság az, hogy nem sok idő múlva Magyarország társadalma még jobban elöregszik, nem lesz nyugdíj, kevesek a fizetések, az éghajlat is elromlik (már így is a Tisztántúl félsivatagnak számít)! Én pedig olyan rendszerben szeretnék élni, ahol ha egy kicsit is, de boldogabbak az emberek, jobb körülmények között élnek, elismerik az orvosokat, és sokat esik az eső :) És ha oda megyek, akkor azt az országot fogom szolgálni, annak engedelmeskedni, nem pedig mint kisebbség hirdetve h magyar vagyok, és kiutáljanak. Cél a beolvadás.

A Haza eszméjét hirdetni pedig inkább háborúkban fontos, de mint nőt, engem az sem érint közvetlenül. Aki azt állítja, hogy ez az ország, ez a helyzet, ez a rendszer úgy jó, ahogy van, az számomra nem logikus gondolkodású ember, inkább rózsaszín ködben él, mint a vakon szerelmesek! És amelyik államfő a hazát hirdeti, biztos csak célja van vele: pl hogy maradj itt, és neki adózzál!

Önzetlen szeretetben hiszek! Anya-gyermek kapcsolat pl.

Vélemények?