A vér nem válik vizzé - tartja a mondás. Vagy néha mégis? Írjatok példákat a saját életetekből, nemetek és korotok megjelölésével.

Tapasztalatom szerint ez abban a családokban igaz,ahol a gyerekek már a szülői házban megtanulják.hogy a legfontosabb a család.Szeretni kell egymást,összetartani a bajban,segíteni a másikat,és örülni a sikerének.

De ismertem egy családot,ahol a 4 gyerek közül 3 rendes,dolgos ember volt,egyikük sokra vitte az életben.A negyedik fiú először a szüleit lopta meg,majd máshová is betört,és szökés közben lőtték agyon a rendőrök.

Pedig egyfomán nevelték a szülők őket.Gondolom,hogy ebben a genetika is szerepet játszik," Hetedíziglen " mondja a Biblia.

Azután befolyásolhatja a legjobb kapcsolatot is,ha egy ellenséges házastárs befolyásolja a család valamelyik tagját.

Tehát: van amikor igaz, van amikor nem.

N/7o.

Szerintem meg épp arról van szó, hogy nem válik vízzé, vagyis a vér az csak vér marad, és az erősen pigmentált családok vére is ugyanolyan marad. Ennek megoldását én még nem látom.

Másfelől megközelítve épp, hogy a kutyából lesz a szalonna, avagy az alma esik messze a fájától, nézd csak meg a művészeket, a tehetségeket, avagy a tehetősebb, egyszem gyerekeket...

Saját életemből példát csak arra tudok hozni, hogy ha azt nézem, milyen örökséget hozok magammal a világba a szüleim családjából, akkor én hagyománytörő vagyok.

Ugyanis tartom a kapcsolatot a szélesebb rokonsággal, bajban-jóban szeretem a testvéreimet, és kitartok mellettük, hálás vagyok a szüleimért.

Viszont unokatestvérek és szélesebb rokonság körében ez sajnos nem elmondható...

Nem tudom, mennyire voltam érthető.

23/L