Barátkozhatok fiúval?

21:08

Most már ki fogok neked találni valami nevet, mert mindig az időpontot kell másolgatnom :-))

Szerintem az embert az különbözteti meg az állattól, hogy az értelme vezérli, nem az ösztönei. Magyarul: vannak ösztönei is, természetesen, de nem azok irányítják. Legalábbis az értelmes, intelligens embereket.

Van párom, igen, de ő is megkülönböztette már magát az állattól, sőt, még engem is megkülönböztet tőlük, így fel sem tételezi rólam, hogy ha szóba állok egy másik férfival, akit esetleg gyerekkorom óta ismerek, akkor csak az jár a fejemben/fejünkben, hogy egymásnak essünk. Ahogy nekem sem fordul meg ilyesmi a fejemben, amikor őt látom hölgyekkel beszélgetni.

Miért forogna ez a fejünkben, amikor annyi érdekes és fontos téma van még ezen kívül is?

Természetesen nemcsak férfibarátaim vannak, hanem nők is, de nem ez volt a kérdés, úgyhogy róluk nem tettem említést.

Nekem a barátságba nem fér bele a szex. Azt a kapcsolatot, ami abból áll, hogy időnként két ember összefekszik egy-két órára anélkül, hogy mélyebb érzéseik lennének egymás iránt, azt szokták viszonynak nevezni.

Ez az én álláspontom, de nem meggyőzni akartalak, csak elmondtam a véleményem. Természetesen te úgy gondolkozol erről, ahogy neked jó :-)

Bánomisén!

Igen nem vagyunk állatok,de attól még vannak ösztöneink amiket ugyebár egyesek kordában tudnak tartani... :)

Tudom nem muszáj mindennek a sexről szólnia ha beszélgetsz egy úgynevezett baráttal,mert tényleg van sok más és érdekes téma...De most akkor velük nem barátkén bánsz hanem inkább haverként nem???Jó ok hogy néha közös kávé meg ilyesmi,de felmenni hozzád nem szoktak vagy hogy te ugorj fel más férfiakhoz,vagy esetleg egy "baráttal" elmenni bulizni.... Meg hát azért ott vannak a tények hogy az egyik fél mindig többet akar csak véka alá rejti a dolgot... Most akkor férfi barátokat tartasz?Vagy férfi haverokat?Mert szerintem nem mindegy a megfogalmazás...

Írtad hogy barátságnál nincsen sex..."anélkül, hogy mélyebb érzéseik lennének egymás iránt" ezt akkor cáfolnám mert akét ember igen is jól ismeri egymást és ha szingli a két illető akkor miért is ne?Akkor ez olyan mint ha lemennék a boltba csokit venni mert az jól esik... :) Nekem voltak olyan lányok az életemben hogy azt mondták hogy én vagyok a legjobb barátja,de azokat jól meg...vacsiztattam :) szóval egykét éjszakában jogom volt...

És neked volt már olyan, mikor a barátoddal jöttél össze? :) jó kérdés... :)

22:00

Lehet, hogy nem voltam eléggé érthető, de mentségemre szolgáljon, hogy lázas vagyok és emiatt kissé szétszórt :-)

A barátság számomra nem kötődik nemhez. Akivel közösek a témáink, a tevékenységeink, akivel meg tudjuk osztani a gondjainkat-örömeinket egymással, nekem az a barát. És ez lehet férfi vagy nő.

Nálam az alaphelyzet más, nem teszek különbséget a nemek között ilyen szempontból. Emberek vannak, akik vagy így, vagy úgy sikerültek, attól függően, hogy milyen típusú kromoszómáik vannak.

Párkapcsolatban élek, tehát nem kérdés, hogy egyetlen ember az, aki az én szexuális érdeklődésemet képes lekötni. Miután másnak nem jut belőle, miért ne oszthatnám meg akár férfiakkal is a nézeteimet ebben vagy abban a témában? Veled is beszélgetek most, ebben nincs semmi rendkívüli.

Ha dolgom van egy barátomnál, természetesen felugrom hozzá. Nem várom el, hogy ő ugráljon nekem, amikor pl. épp arra visz az utam és el akarok hozni egy könyvet, bármit tőle. Te nem örülnél, ha valaki nem ugráltatna, hanem praktikusan szervezné az életet úgy, hogy rád is tekintettel van? Az, hogy én belépek egy férfi lakásába, nem jelenti azt, hogy lefekszem vele, miért kellene azt jelentenie?

Amit te írtál a szinglikről, hát pontosan az a viszony. A barátság nem azt jelenti, hogy két ember lefekszik egymással. A barátság teljesen másféle kapcsolat két ember között. Amikor két szingli kapcsolata az időnkénti, érzelemmentes szexből áll, az bizony viszony.

Nem, nem volt olyan, hogy baráttal összejöttem volna. A barát egy teljesen másik kategória, nem a szerelem témakörébe tartozik.

bánomisén!

Azért furi ezt így olvasni egy 30-as nőtől!!! :)

Én most próbálok megérteni egy lánnyal ,illetve megszakítani végleg a kapcsolatot,hogy nekem az Én koromban ez nem megy!!!Feleslegesen elpazarolt időnek vélem!!!Többször volt már ebből bajom!!!Életem szerelme ,ö miatta is hagyott el,mármint ez a "barátnő" ráírt levelet a szerelmemre ,mert én már akkor megakartam szakítani a kapcsolatot,a levélben nem volt semmi rossz ,de ez a kiszemelt nőmben reakciókat indított el és emiatt már nem bízott meg bennem....És ez még csak egy tapasztalat volt a sok közül...

Én már amúgyis eljutottam egy olyan dologig hogy nekem vannak pasi barátaim,nekem nem kellenek nők se lelki szemetes ládának,se felesleges időtöltésre sem...Ha a csajnál annyi hasznom sincs hogy jól megmaszírozzon vagy főz nekem valami finomat akkor felőlem mehet a levesbe!!! :)

Ha barátnőről van szó akkor olyan nekem nem kell akinek mondjuk pasi a legjobb barátja vagy vannak pasi barátai akikkel kolbászolni is szokott a szabadidejében...Azt nem mondom hogy egy pasival nem is haverkodhat,csinálhat pár dolgot ,de azért tudja hogy hol legyen a határ...Ez talán azért van mert nagyon sokat csalódtam már nőkben akik az életükre is esküdtek...

Több hülyeséget nem hordok össze mert már késő van...

Jó éjt!

22:46

Jó reggelt, csetpartner! :-D

Az tűnődtem, hogy nem zárnak-e ki minket, hogy itt beszélgetünk, végül arra jutottam, hogy mivel témánál maradtunk, és a kérdező így kétféle álláspontot is megismer, talán mégsem csinálunk olyan nagy bajt a beszélgetésünkkel :-)

Miért furcsa ilyesmit olvasni egy harmincastól? Vagy bárkitől? Egyszerűen vannak emberek, akiknek rend van a fejükben és vannak olyanok, akiknek káosz. Az egyik így él és cselekszik ennek következtében, a másik úgy.

Azt hiszem, a véleményünk - a tiéd és az enyém - leginkább azért más, mert más a két nemhez való viszonyulásunk. Én nem teszek olyan nagy különbséget férfi és nő között, elsősorban mindegyikük ember a számomra. Persze, nekem is jól esik, ha előreengednek az ajtóban, stb., de vannak helyzetek, amikor ezt egyáltalán nem várom el. Ha ég a ház, nem fogok megsértődni, hogy egy férfi előttem rohan be az ajtón menteni a bentlévőket (ez egy hülye példa, bocs, de hát egy példa sem igazán jó). Ha nekem van több időm, akkor én keresem föl azt, akivel dolgom/megbeszélnivalóm van, nem várom el, hogy a százezer elfoglaltsága közepette még erre is szakítson időt, csak mert én nő vagyok. Ha megteheti, úgyis megteszi, ha nem, hát nekem is van lábam.

Szerencsére az ismeretségi-baráti körömet olyan emberekből válogattam össze, akik nem áskálódnak, nem keverik a sz@rt. (Mellesleg, az ilyenek nem is barátok szerintem, de még ismerősöknek is gyengék.) Akik ilyenek voltak, azok már ki lettek penderítve az életemből.

A párom az, akivel mindent-mindent meg tudunk osztani egymással, a gondolatoktól kezdve az érzéseken át az ágyig, ha nem így lenne, nem lennénk együtt. Ettől még mások is beleférnek a képbe beszélgetés, közös programok szintjén. Furcsa lenne, ha azért kellene régi barátságokról lemondanom, mert van egy párom. Ő egy intelligens ember, természetes, hogy elfogadja, hogy már előtte is éltem, üzemeltettem emberi kapcsolatokat, és nem várja el, hogy miatta ezeket megszakítsam, miért is várná el? Egyébként ez kölcsönös, én sem dobattam el vele azokat az embereket, akiket előttem megismert és akikkel jó kapcsolatba keveredett. Végülis felnőttek vagyunk, nem feltétlenül szükséges kamaszként viselkednünk. Így mindketten jól jártunk, mert egymás baráti társaságában is jól érezzük magunkat, nem csak a sajátunkban.

Nem azt nézzük/nézem, hogy kiből mennyi haszon származik, hanem azt, hogy ki mennyire fontos valami miatt. Vagy azért, mert jó szellemi partner, vagy azért, mert megbízható ember, vagy mit tudom én... lehet százezer dolgot felsorolni. Az érdekek, a haszonlesés és a barátság nem ugyanaz a kategória.

bánomisén!

Szóval azért Te úgy tartasz barátokat hogy a határ meg van húzva és le vannak válogatva... :)

Gondolom azért egy szombat este nem ugranál fel az egyikhez sem iszogatni a párod nélkül....Pedig ha csaj barát lenne az illető akkor az picit másképp hangzana...

Üdv!

Csetpartner :)

Szerintem a beszélgetésünkel semmi gond mert tényleg a két oldalról levonhatja az kérdező ami lejön neki... az adminok meg csak röhöghetnek rajtunk egyet :)

Csetpartner,

(Ezt a nevedet megtartom - csak nem tudom, hogyan ismerlek föl majd más topikokban :-D Jó veled beszélgetni, élvezem, hogy végre van valaki, aki teljesen más nézőpontot vall, mint én, mégis tud kulturáltan, személyeskedés nélkül diskurálni. Le a kalappal előtted! :-)

A barátokat nem "tartja" az ember, az ember kutyát és macskát tart, esetleg lovat. A barátok vannak és hozzátartoznak az ember életéhez. Az meg teljesen természetes, hogy azoktól, akikkel nem vagyok kompatibilis, akik csak zavart okoznak, az ember egy idő után megválik.

Hát, bizony most, ha egy barátommal esti időpontot tudok csak összeegyeztetni egy beszélgetésre, akkor bizony a párom nélkül megyek, mert ő néhány ezer kilométerre van most tőlem és ez télig így is lesz. Viszont most ezért ne beszélgessek valakivel? Vagy esetleg ő odaát egy régi barátjával, aki történetesen nőnemű? Kinek mi baja származhat abból, ha beszélgetünk? (Iszogatás nem jöhet szóba, egyáltalán nem iszom alkoholt :-)

Egy kapcsolatban vagy van bizalom, vagy nincs. A páromnak is vannak a fatornyos hazájában (ahol most van) barátai, azok sem csak férfiak, ő is tartja velük a kapcsolatot. De hát ez a természetes, nem? Nem rátelepedni a másik életére, megnyomorítani, megcsonkítani, hanem elfogadni a múltját, az azzal járó kapcsolatait, hiszen hozzá tartoznak, az életének a részei. Hogyan mondhatnám, hogy elfogadtam egy embert páromnak, ha bizonyos részeit nem fogadom el?

Nekem ez annyira egyszerű, és olyan könnyű volt beilleszteni a kapcsolatunkba, mert a párom is így gondolkodik.

Bánomisén!

Neked sikerült magahoz illő embert találnod akkor...Jó is lehet ez a kapcsolat Nektek mert nem mentek az egymás agyára :) Mármint van időtők egymás nélkül is... Érdeklődhetek hogy fatornyos házak azok merre vannak?Nekem sajna csekély tudásom van e szempontból...max Erdélyre tippenék...

Amúgy vita szempontjából tudnék én is nagyon eröltetett lenni olykor,de felesleges lenni idegesíteni a másikat... :)

Jó neked hogy sosem vagy féltékeny senkire...Pedig én úgy tartom hogy egy normális kapcsolatba belefér egy kis féltékenység...nem bizalmatlanság ,hanem féltékenység...

Én már valahogy nemtudok emberekben megbízni mert túlsokmindenkiben kellett csalódnom és ezáltal elnyerték azt hogy a bizalmamat már ki kell érdemelni mint egy olimpiai érmet!!! :) sajnos ez nem a legjobb dolog ,de ezzel együtt lehet élni...

Jó hogy nem szoktál iszogatni... :)

Én mikor barátnőket tartottam :) Úgy éltem át az eféle barátságokat hogy tényleg olyan volt mintha jártunk volna csak nem smárolunk és nem sexelünk...Volt mikor együtt aludtam csajokkal ,volt mikor együtt pisiltunk egy vad buli után kinn a bozótosban (részegen),fürdésnél megmostuk egymást és semmi több...De ezekre már valahogy nemérzem szükségét ,nekem egy nőre van szükségem aki úgymodn legyen a legjobb női barátom és életem párja ,mert barátoknak úgyis ott vannak a barátaim akikkel szintúgy megosztanák bármit(volt már szó hogy egy lányt is megcsináljunk közösen)

De én továbbra is tartom az állításom hogy férfi és nő közt soh sincs barátság mert valamelyik mindig többet akar... Nos Én férfi volnék,van valami a lábam közt és tudom hogy ha a nő nem is de a férfi biztos belemenne bizonyos játékokba! :)Természetes akkor ha tisztességes az a játék...

Üdv!

Csetpartner :)

Csetpartner,

Igazad van, egy normális kapcsolathoz valóban hozzátartozik a féltékenység. Nálunk ez leginkább akkor jelentkezik, amikor kevés időnk jut egymásra, így féltékenyek vagyunk egymás tevékenységére, mert elveszi az együtt töltött időt. Szóval nálunk is van féltékenység.

Az elején meg velem voltak nehézségek, hozzád hasonlóan én is keresztülmentem már addigra néhány csalódáson, szerencsére a párom átsegített ezeken a kezdeti bizonytalanságokon.

Viszont most, ahogy olvaslak, arra gondoltam, hogy számodra ez a férfi-nő barátság téma azért is ilyen keszekusza, mert most mást akarsz az élettől. Neked most egy társra van szükséged, valakire, akivel jó sokáig, akár egy életen át együtt tudsz lenni, és most erre fókuszálsz. Ez nem baj, kívánom neked, hogy minél hamarabb megtaláld a hozzád illő társat.

Még mindig ellentmondok neked, igenis van férfi-nő barátság! :-))) Csak a megfelelő férfinak és a megfelelő nőnek kell ehhez a megfelelő időben összebarátkozni, akkor működik.

Ó, a fatornyos hazáink kicsit keszekuszák. A párom amerikai, én magyar vagyok, de már hosszú évek óta Angliában élek. Gyakorlatilag két helyen lakunk, USA-ban és Angliában, csak most az elfoglaltságaim miatt nem tudtam vele tartani, ezért ülök én itt, ő meg ott.

Most pedig egy kicsit elvonulok, mert kezd fölmenni a lázam és jól esne egy kicsit szunyálni.

Később találkozunk! :-)