Féltek a "Betörőktől"?

Nekem is van kutyám,de nem örülnék azért egy betrönek,de ugy különösebben nincs bennem félelem.

Nem félek különösebben. Minek féljek? Így se vagyok egy jó alvó, akkor meg sosem aludnék. Ha félek attól nem lesz kisebb az esélye a betörésnek.

régebben nagyszüleimhez betörtek. ott is voltak kutyák, valami fújós szerrel elaltatták őket, és betörtek.

Én félek. Nemtudom mit csinálnék, ha hallanám, hogy nyílik az amúgy csukott ajtó, és valaki jön fel a lépcsőn... brrrrrr... Bár nekem olyan kutyusom van, aki még a csöngőhöz is felugrál, és nem igazán engedi be az embereket. Egyszer a szomszédunkhoz betörtek, és a kutya üvöltött mint állat, csak mi nem mentünk ki, mert szimpla embernek hittük, aki elsétált a ház előtt. A kutyám még a gyanús embereket is megugatja =)

Én egyszer átéltem egy betörési kísérletet. A belvárosban laktunk, hétfő délben egyszer csak csengettek. Én épp a fürdőszobában ügyködtem, gondoltam a szokásos Jehova tanúi típusú látogató, fülem botját se mozgattam. Pár perc múlva hallottam, h' valaki babrál a zárral. Azt hittem, valamelyik családtag érkezett haza, de valahogy mégis furcsa volt a dolog. Kimentem a bejárati ajtóhoz, és akkor már egyértelmű volt, h' valaki épp hengerzártörést csinál. Olyan pánik fogott el, amilyet még életemben nem éreztem, pedig már felnőtt voltam. Aztán volt egy fél perces - utólag vicces - jelenet: a betörő megpróbálta benyomni az ajtót, én meg jobbat nem tudtam kitalálni, mint belülről tartottam teljes erőből. Szerencsétlen nem értette, h' mi van, aztán amikor már nem bírtam tovább cérnával, rácsaptam egy nagyot tenyérrel az ajtóra, és kiabáltam valamit: kb. olyasmit, h' takarodj. Tök röhej volt, de akkor nem tudtam gondolkodni. Annyit hallottam, h' elejti a szerszámait, majd lerohan a lépcsőn. Aztán rendőség, helyszínelés stb., fél év múlva megszüntető határozat. De a rendőrségi eljárás miatt legalább fizetett a biztosító, más értelme nem volt. Már nem is emlékszem, h' miért hívtuk ki őket. Valahogy akkoriban még ez volt a normális, ma már biztos nem tenném. Szóval ennyi. Azóta a lakásajtó zárása nálam külön program, a férjem szokott vele cukkolni, mert mindig ellenőrzöm a zárat, ha arra ténfergek a lakásban.

Én félek. Mindenféle zajokat hallok a házban állandóan, sőt a macskám is hallja, így együtt "rettegünk" :) De szerencsére eddig még nem történt semmi baj.