Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Egyéb kérdések » Ha megölném magam akkor...

Ha megölném magam akkor minden megoldódna?

Figyelt kérdés
Szerintetek ez megoldás?
2011. márc. 12. 21:16
 1/5 anonim ***** válasza:

hát ha valaki annyira hülye,hogy az életét eldobja akkor neki már nem lesz gondja,de mindenki mást aki szereti,aki bízik benne azt cserben hagyná..

Nincs olyan gond ami miatt az embernek el kellene dobnia az egyetlen dolgot amiből nincs kettő,amit még egyszer nem kap sem pénzrét,se ajándékba.Az életet.

2011. márc. 12. 21:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

Popper Péter: Hogyan öljük meg magunkat?


1. Jól képzett öngyilkos soha még csak célzást sem tesz öngyilkossági terveire. Aki meghalási szándékáról beszél, az két hatást ér el ismerősei körében:


Amíg él: "Csak jártatja a száját, úgyse meri megtenni!"

Amikor meghalt: "De sokáig lamentált szegény, amíg rászánta magát!"


Halálunk mindenkinek legyen meglepetés; életünk frappáns zárópoénja!


2. Soha nem szabad búcsúlevelet írni. A búcsúlevél hitetlenné teszi életünket

és halálunkat. Ha még van mondanivalónk az élők számára - mondjuk el nekik. Ha

még maradt ütésünk és simogatásunk - üssünk és simogassunk. De "visszaszólni a

megsemmisülésből" - ez szánalmas és megvetésre méltó. Azt bizonyítja, hogy

gyávák voltunk cselekedni életünkben és elnémulni halálunkban.

Ha a halálunk nem elég büntetés azoknak, akiket meg akarunk büntetni

szeretetünkért, akkor egy szemrehányó levél aligha kelt nagyobb bűntudatot

bennük. De gyanúba kerülünk, hogy ezen primitív módon még egy kicsit tovább

akarunk élni.


3. A tisztességes öngyilkos nem végrendelkezik. Nincs komikusabb annál, mint

amikor egy ember az örökkévalóság kapujából visszafordulva, még gyorsan polgári

jogi ügyeket bonyolít. Ne röhögtessük már ki magunkat.


4. Öngyilkosságot soha nem követünk el családi vagy ismeretségi körben.

Önkéntes halálunk csak a legzártabb magánügyünk lehet. Ezért az öngyilkosjelölt

utazzon el meghalni, a legjobb, ha külföldre távozik. Erre a célra még kölcsönt

is szabad felvenni. Hátrahagyott javainkból majd megtérítik az illetékesek. Az

ember ne spóroljon a halálán.


5. Esztétikusan kell megölnünk magunkat. Jó ízlésű ember nem csinál

horrorfilmet a halálából. Ezért szigorúan tilos:

- mindenféle tárgyat magunkba szúrni, ereinket felvágni - mert a seb, az

alvadt vér gusztustalan;

- felakasztani magunkat - mert a kilógó nyelvű, püffedt, fekete arcú

hulla ijesztően csúnya és groteszk;

- kinyitni a gázcsapot, vízbe ugrani - ugyanezért;

- levetni magunkat valamilyen épületről - mert az eldeformálódott test

méltóságát vesztett és értelmetlen húshalmaz;

- gyógyszereket, vegyszereket enni nagyobb mennyiségben - mert öntudatlan

állapotunkban könnyen magunk alá csinálhatunk. Sőt, ha ügyetlenek vagyunk,

halál helyett csak meghülyülünk, és életfogytiglan ápolhatnak minket.


6. Ezért az elegáns ember, aki ad az esztétikumra, a kezdetleges módszerek

helyett:

- Éhen hal. (Egyáltalán nem kell enni, 2-3 nap múlva már nem érezzük az

éhséget. Kellemesen bágyadtak leszünk. Közben igyunk, de csak tiszta vizet,

hogy ki ne száradjunk, mert nagyon kellemetlen és rossz szagú [acetonos]

lesz a leheletünk. A végén egyre többet fogunk aludni, majd

"szívgyengeségben" [általános keringési összeomlás] csöndesen és

valószínűleg álmunkban elhalálozunk.)

- Megfagy. (Egy üveg jó konyak társaságában elhever egy havas erdei

tisztáson, és addig nézi a csillagokat, amíg ringató kábulatban átsuhan a

nemlétbe.)


7. Öngyilkosságból csak jelesre lehet vizsgázni. Vagyis meg kell halni. Akit

pótvizsgára utasítanak megmentés útján - az süllyedjen el röstelkedésében. Nem

komoly ember. Az élők között van a helye.


8. Az elkeseredettség, a kétségbeesés a legkevésbé alkalmas lelkiállapot

arra, hogy befejezzük az életünket. Ilyenkor csak a dilettánsok követnek el

öngyilkosságot. E szabály hátterében a következő meggondolás lappang:


Materialisták számára: Életünk ritmusosan lélegzik, mint minden, ami él. Van

dagálya és apálya, felemelkedése és alázuhanása. Létünket a paradoxon nagy

törvénye szabályozza, amely azt tanítja, hogy mennél nagyobb erővel taszítanak

a körülmények lefelé, annál inkább megnövekszik a felhajtó erő, és előbb-utóbb

érvényesül. Éppen úgy, mint amikor egy parafadugót nyomunk a víz alá. Ezért aki

a kétségeesés mélypontján öli meg magát, bizonytalan szívvel lép ki az életből,

mert sejti, hogy a dolgok közeledő jóra fordulásáról mond le.


Idealisták számára: Végül mégsem lehet tudni, hogy nincs-e a dolgoknak odaát

folytatása. S minden vallás és misztika egyetért abban, hogy változtatni -

önmagunkon, kapcsolatainkon, érzelmi állapotainkon - csak itt, e földi életben

lehet. A túlsó síkon csak szemlélet van és megítélés. Ezért a dilettáns

öngyilkos a legrosszabb csapdába esik bele: éppen azt az elviselhetetlen

lelkiállapotot konzerválja időtlen időkre, ami elől az öngyilkosságba menekül.

Úgy marad.


9. Ezért akkor kell megölnünk magunkat, amikor elégedettek és boldogok

vagyunk. Egyedül ez az öngyilkosság hiteles, mert bizonyítja, hogy nem

gyávaságból, menekülésképpen vagy önutálattól sarkantyúzva távozunk az élők

sorából, hanem azért, mert megvetjük az életet amúgy egészében, örömeivel és

sikerajándékaival egyetemben. Az ilyen öngyilkosságot soha nem bánjuk meg, és

példaképpé válhatunk minden idők következő öngyilkosai számára.

2011. márc. 12. 21:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 anonim ***** válasza:
Hát, szerintem igen. Én is gondolkoztam már rajta, végül is a számodra minden megoldódna. Ha vannak olyanok, akik szeretnek, na hát nekik persze már más lenne... Nekem nem igazán vannak szóval az én halálom nem tűnne fel senkinek, de te tarts ki, biztosan van aki szeret.
2011. márc. 12. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 A kérdező kommentje:
Van aki szeret-.- :/ most vesztem össze a legjobb barátnőmmel örökké. Ma majdnem megöltem az öcsémet. Anyám gyűlöl már évek óta, apám leszar. És a fiú, akivel dumáltam erről b@szik rám. Nem tudom, hogy mi lesz velem jövőre, sz@rul tanulok,a suliba nincs helyem. Kell enné több indok?
2011. márc. 12. 21:44
 5/5 anonim ***** válasza:

Csak ennyi? Hány éves vagy? 15-16 éves????HA már ezeken kiakadsz akkor mi lesz később??

Én 39 éves vagyok.Alkoholista szülők mellett nőttem fel.Kétszer váltam el.Az első férjem úgy döntött én a tulajdona vagyok.Ha csak ránéztem egy emberre már jött a büntetés..Nem testi hanem lelki terror.A második férjemtől azért váltam el,mert őt tettem felelőssé a lányom halálért.Jól olvasod.Az 5 éves lányomat halálra gázolták,és a volt férjem ahelyett,hogy egyből hazajöttek volna az óvodából,még betért "csak egy fröccsre" a kocsmába.Nem volt alkoholista,csak akkor jól esett neki az ital.

30 évesen kiderült,hogy a méhemben rákos daganat van,így "kipakoltak". Később elvesztettem a munkámat,majd balesetet szenvedtem,és a hallásom tönkre ment.

De most 39 évesen mégis újra boldog vagyok.Nemsokára megint férjhez megyek.Élvezem az életet,és igyekszem mindent bepótolni amit elmulasztottam..

Na én panaszkodhatnék,de nem teszem,mert tudom,hogy van amiért élni érdemes..Jönnek még szép napok,és lesznek olyan helyzetek amit nem szabad kihagyni.Jönnek majd olyan emberek akiket szeretni fogsz,és lesznek majd szerelmek amiért érdemes küzdeni...

Ha ilyen kis dolgokért már el akarod dobni az életed,akkor szánalmas vagy...Akkor tényleg nem érdemled meg az életedet..

2011. márc. 12. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!