Miért nem tűnik a körülöttem levő világ valóságnak?
Miután magam kezdtem tapasztalni, több ismerősömtől is hallottam, hogy nem érzik igazinak a körülöttük levő világot. Nehezen tudom elmagyarázni, hogy ez milyen érzés. Nem a világunk abszurditálására gondolok, mivel ma már mindent le lehet vezetni tudományosan. Pusztán legtöbbször, amikor csak a szemeimmel nézek a tárgyakra, a fényekre, és egyéb mindennapi dolgokra, mintha nem úgy látnám, mint régen. Úgy tűnik számomra, mintha csak egy álomban lennék. Gyakran eléggé nyomasztó.
Olykor már az időérzékem is kezdem elveszíteni, időnként már túlon túl gyorsnak tűnik számomra az idő múlása, miközben mindennapi tevékenységeket végzek, amiket ezelőtt is tettem.
Mind ezektől függetlenül képes vagyok elhinni, hogy a körülöttem levő emberek mind igaziak, hiszen az ember, az emberi elme mind annyira összetett, és egyedi, hogy ezt képzelni/szimulálni nem igazán lehetne. Emellett a világ végtelen, így azt sem lehetne kivitelezni gépekkel, emberi aggyal, hiszen a végtelent lehetetlen elképzelni. Emellett minden apró atomokból áll, azt hiszem azt is nehéz volna ily módokon létrehozni.
Éppen ezért valószínűleg velem van a baj, pedig régebben ez nem volt ilyen, ami igazán aggaszt. Ezért megköszönném, hogyha valaki, aki szintén élt már át ilyet, választ tudna adni erre a kérdésemre, esetleg mesélni a tapasztalatairól.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Erre mondják, hogy befásult monoton körforgás. Mivel sok az ismétlődő dolgod kb egybe mosódik, mert az agyad az azonos dolgokat idővel egy kalap alá veszi.
Javaslom a környezetváltozást, túrát, kiruccanást a nem mindennapos dolgaidon, helyeiden kívül.
Az agy így újabb impulzusokat, információkat kap és változatosan fogja érezni a valóságot.
Amikor csak tudom, tehetem mozgásban tartom az agy ezen területét.
pl fél napos biciklizések célba vett helyekre, de pl most a hétvégén egyik barátom birtokára megyek és viszem az alkotni valókat magammal.
Nem álmodsz, csak hasonló érzéseket kelt benned a monotonítás, mondhatni "megtörtént, de mégse" érzést kelt az állapotod.
Az álom az a " megtörtént, de mégse",
a valóságban nevezett álom érzete pedig a "mégse, de megtörtént."
hasonló érzetet kelt, de nem azonos.
válasza:#6.
Ezt hívják “deja vu” érzésnek. Mintha már megtörtént volna, de nem.
A kérdező saját magát érzi ebben a helyzetben, nem a környezetét.
Ezzel érdemes lenne pszichológust felkeresni, nem veszélyes állapot ugyan, de egy idő után idegesítő lehet.
#7
Egy időben rendszeresen jártam pszichológushoz, ugyan nem pontosan ez volt az oka, viszont, hogy őszinte legyek, inkább volt a terhemre, mint hogy akármit is segített volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!