Mit gondoltok egy ilyen emberről? Bővebben lent.
Ez az xy ember köztudottad szegényebb családból származik.
Az iskolában mindig másoktól kér kaját, de még akkor is kérdezgeti, hogy "kinek van kajája?", "adsz kaját?", amikor már senki se akar neki adni, vagy nincs is.
Ha meghallja, hogy valaki épp felbontott valami kaját vagy innivalót, már megy is, hogy "kérhetek?"... Pedig azért kajára telne neki, annyira nem szegények.
Amikor elmegy szórakozni, mással vetet alkoholos italt, és a felét ő issza meg. Ha nem kap belőle, akkor meg megsértődik, hogy miért. Ha ad is bele pénzt, mármint az alkoholos ital árába, akkor is csak kb a 20 %-át, és annál sokkal többet iszik meg.
Az alkohol hatásáról már ne is beszéljünk az ő esetében.
Ruhákat is másoktól kér, és mindig érdeklődik, hogy valaki tud-e neki valami olyat adni, amit már nem használ.
(Pénzt is sokszor kölcsönkér, bár nem mindig adja vissza.)
De! Pedig nem olyan szegények, hogy ezekre (étel, ital, ruha) ne telljen nekik, ő mégis másokat "lep le".
Vélemény?
Nálunk is van 1-2 ilyen az osztályban. Van egy csaj, aki folyton bunkón megkérdezi az embereket, hogy "Hé, van kajád?" "Adjál kaját". Egyszer adtam neki egy csokit (2 volt egyben), de elvette és meg se köszönte, mintha ez természetes lenne. Azóta ha kérdezi, mondom neki, hogy nincs, vegyél magadnak. Ez milyen pofátlanság már, de tényleg. Én eleve sosem kéregetnék kaját mindennap, egyszer volt olyan, hogy otthon hagytam a kajámat véletlenül, de 7 óránk volt, már eléggé éhes voltam és kértem utolsó óra előtt kekszet az egyik oszt.társamtól, de azt se ilyen stílusban, hanem kulturáltan. Ruhát meg eleve sosem kérnék kölcsön. Élősködő parazita az ilyen, akit nem neveltek jómodorra.
16L
Én azt gondolom, hogy sóherok vagytok vele!
Ha tudod hogy szegényebb családból származik, akkor min csodálkozol?
Éheztél te már valaha is úgy heteken át?
Vagy aludtál már fűtetlen lakásban napokon át?
Sztem nem tudod milyen érzés is az, hogy éhes vagy, már a fejed is fáj és a gyomrod is és ennél, de nincs mit, nincs mihez nyúlni és pénzed sincs hogy vegyél!
Tod párom apja is megélte a háborút meg az én apám is még gyerekként, és mindketten azt mondták, aki már odáig eljut hogy kér annak adni kell!
És ne csodálkozz, ha az aki nyomorban él automatikusan rászokik arra, hogy elkezd gyüjtögetni, meg spájzolni, harácsolni és akkor is kér amikor már nem éhes.
Tudod ez a nyomor okozta lelki sérülés következménye és egyfajta túlélőösztön, amit elég nehéz leküzdeni..
Az én apám 8 éves volt amikor kitört a háború, és 69 éves koráig élt, de az utolsó napig is mindent összegyüjtögetett ami csak a kezébe került, oylan dolgokat is amik semmire se jók, zacskószámra álltaka pincébena műanyagflakonok, a kupakok, a csavarok, a rozsdás szögek a tejespoharak meg minden amit csak el tudsz képzelni!!
Ha vki bunkón kér akkor annak adjál de közöld vele, hogy ha nem köszönöd meg, vagy nem rendesen kéred legközelebb lszart se kapsz tőlem!
Ha ezután is bunkón kér, akkor csak annyit mondjál, mi van haver a nevemre ne vegyelek?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!