Van egy kérdésem ami nemhagy nyugodni. Miért szeretnek a női színészek melltartó nélkül vagy átlátszó ruhában lenni?

Amiért a civil csajok is. Meg elvárás is.

Ezer éve Donna Summerről írták, hogy fantasztikus énekes, de akkor lett csak felkapott és sikeres, amikor elkezdte kipakolni azt, ami van.

Mai magyar énekes csajok között is sok van, aki eléggé lenge ruhában lép fel.

Edit Piaf alapból csúnya volt szegény, de őt szerették a sima, fekete ruhájában is. Vagy Juliette Grecot.

Az 1800-as években botrány volt abból, ha kivillant valakinek a harisnyás bokája a 140 alsó és felső szoknya alól.

Ma a tevepatát kirajzoló legging teljesen természetes az utcán, a sortnadrág, áttetsző felső.

Hogyan öltözzenek akkor a színésznők?

Ma már nincs meg, de volt egy fotóm lementve Pamela Andresonról. Piacra ment bevásárolni. Smink nélkül, kinyúlt pólóban, kopott, ócska farmerban, meg valami széttaposott kiscsizma volt a lábán.

A filmeken meg kirakott mindent.

A magánélet meg a közszereplés nem mindig fedi le egymást, és a színházban, filmen gyakori a meztelenkedés. Még komoly drámákban is. Na jó, Stuart Maria szerepében ritkán dobják le a textilt, de egy Ádám és Éva jelenetben már igen.