A munkahely kötelezhet az oltás beadatására?

> A munkahely kötelezhet az oltás beadatására?

Hivatalosan nem. Viszont nem köteles foglalkoztatni sem téged.

> Talán azért, mer a rokonaim az oltásba haltak bele (vérrög)

A világon tegnapig 460,4 millió ember kapott már oltást, és ebből kb. 460,4 millió ember élte túl. Ha igaz is, amit írsz, annak roppant kicsi a valószínűsége, hogy egynél több rokonod az oltásba halt bele – vagy az oltás után –, és még az orvosod is nemrég hunyt el. Ráadásul ez a ritka következmény is csak az oltások bizonyos típusával vonható csak összefüggésbe.

Nem tudom, mely rokonaid élnek és melyek nem, és nem tudom, miért kevered ide a holokausztot.

Abban egészen biztos vagyok, hogy nem halt meg több rokonod is, plusz a háziorvosod a COVID-19 elleni oltás által okozott vérrögképződésbe.

Kis elemzés… Hosszútávon – néhány év alatt – három eset lehetséges egy ember esetén:

1. Valaki megkapja az oltást

2. Valaki megfertőződik.

3. A megfelelő nyájimmunitás miatt a járvány véget ér, és valaki nem kap oltást, de nem is fertőződik meg.

Ez utóbbi akkor lehet, ha kellően magas a beoltottak aránya, így elég kicsi az esélye, hogy valaki pont ebbe a csoportba tartozzon. De még hosszabb távon számolni lehet azzal, hogy a járvány nem tűnik el teljesen, így ezen csoportba tartozók is meg-meg fognak fertőződni. Érdemes tehát nem erre apellálni, és inkább az 1. és a 2. esetet mérlegre tenni.

~ ~ ~

1. Pl. az AstraZeneca esetén azt tapasztalták, hogy a 20 millió beoltottból 79 embernél jelentkezett valamilyen trombózis, ebből 19-en haltak meg. Mivel a trombózis gyakorisága szignifikánsan magasabb, mint a be nem oltottak körében, ezért feltételezhető, hogy nem puszta egyidejűségről, hanem valamilyen ok-okozati viszonyról van szó. De mi legyünk paranoiásak, számoljunk azzal, hogy tízszer nagyobb az oltás okozta megbetegedések és halálozások száma.

A trombózis – így a kórházba kerülés – esélye így: 0,004% (1 millió emberből várhatóan 40 eset)

A halálos trombózis esélye: 0,001% (1 millió emberből várhatóan 10 eset)

(És akkor egy cseppet paranoid módon az ilyen szempontból a legproblémásabb oltással számoltunk, a hivatalosnál 10-szer nagyobb kockázattal.)

(Illetve ezért gondolom azt, hogy az eseted eléggé valószínűtlen, mert Magyarországon félmillió embert sem oltottak be AstraZenecával, és az oltással összefüggésbe hozható hivatalos, tudott halálesetek száma valójában 0,5 millió emberből 0,5 halálesetet jelent, neked meg rögtön legalább 2 rokonod is meghalt. Nota bene még az oltások bizonyos típusaival, vagy magával az oltással erősen szkeptikus médiumok sem számoltak be arról, hogy Magyarországon lenne bárki is, akinek a halálesete az oltással esetleg összefüggésbe hozható lenne. Más országokban történt esetekről számoltak be – aminél még nem lehet tudni, hogy ok-okozati esetről, vagy pusztán egyidejűségről van szó –, de magyarországi esetről nem.)

---

2. Ezzel szemben a COVID-19-nél a halálozási arány világátlagban 2,2% körül van. Oké, de az idősebbeknél ez magasabb, számoljunk egy 20–30 éves emberrel, ott a halálozási arány kb. 0,2%. Itt legyünk kicsit megengedőbbek, számoljunk a felével, 0,1%-kal. Viszont a kórházi kezelésre szorulók ennek a többszörösei, számoljunk egy 4-es szorzóval.

A kórházba kerülés esélye: 0,4% (1 millió 20–30 éves emberből várhatóan 4000 eset)

A halálozás esélye: 0,1% (1 millió 20–30 éves emberből várhatóan 1000 eset)

~ ~ ~

Nézzük máshogy a számokat:

- 139 millió fertőzöttről tudunk világszerte, és 3 millió ezzel összefüggésbe hozható halálesetről tudunk.

- 468 millió ember kapott legalább egy oltást, és hány ezzel összefüggésbe hozható halálesetről tudunk? Húszról? Ötvenről? Százról? Még ha ezer is lenne, a 3 milliónál az „némileg” kevesebb, holott háromszor annyi emberről beszélünk.

Persze mivel az oltás nem ad 100%-os védettséget, így nyilván lesz, aki kapott oltást, mégis elkapta a betegséget, és ebből lesz, aki bele is hal. De akkor is belehalt volna, ha nem kapott volna oltást.

~ ~ ~

És most hadd kövessem el az anekdotikus érvelés hibáját. Ugyan ez nem érv, de a fentieket mégis megerősíti bennem. A közvetlen ismerőseim közül kb. 5–10 emberről tudok, akik hosszasan betegeskedtek a járvány miatt, de mindegyik túlélte. A tágabb ismeretségi körömből viszont három emberről tudok, aki meghalt (munkatársam édesapja, egy távolabbi rokon általam nem ismert közelebbi rokona, kedvesem édesanyjának az egyik szomszédja). Beoltott emberről jóval többről tudok. Mivel bár nem pedagógusként, de oktatási intézményben dolgozom, így kvázi az összes kollégámról (beleértve magamat is), illetve az összes idősebb rokonomról. Ezzel nem hogy kapcsolatba hozható, de még ezzel egyidejű halálesetről, de még csak komolyabb panaszokról sem tudok.

~ ~ ~

Tehát két serpenyője van a mérlegnek:

1. 0,001%-nál kisebb eséllyel halsz meg, és biztos, hogy a kérdéskör miatt nem veszíted el a munkádat.

2. 0,1% eséllyel halsz meg – a másik lehetőséghez képest 1000-szer nagyobb eséllyel –, de ha nem, akkor is van esély arra, hogy elveszíted a munkahelyed, ha ezt a döntést hozod meg.

A fene tudja, de akárhogy nézem, nekem nagyon nem tűnik nehéznek a döntés.