Van kézenfekvő bizonyíték az evolúcióra, vagy ez is csak egy opció?

“Bár tudományosan bizonyított, mégsem tekinthető egyenes bizonyítéknak.”

Ezt azért magyarázd meg nekem, mert valahogy érthetetlen. Bizonyított de nem egyenesen ? Ez mit jelent ? Attól ,hogy neked nem egyenes másnak még lehet az. A másodfokú egyenletek vagy az autóvillamosság-szerelés sem egyenes sok embernek. Nem véletlenül olyan az első két válasz, amilyen.

“Az pedig senkiben sem ébreszt gyanút mennyire tökéletes elrendezése és működése van mindennek? Értem ezalatt az univerzum, naprendszerek, biológia, stb tökéletességét.”

De, feltünk már jónéhány embernek az utóbbi cirka 160 év alatt (mármint ha az evolúció elmélet óta nézzük. Maga a világ megismerésének a vágya szinte egyidős az emberiséggel). És arra jutottunk ,hogy messze nem annyira tervezett mint amennyire elsőre annak tűnik. Szinte minden tele van “tervezési hibákkal” (ez főleg a biológiában látható), nem tökéletes semmi csak működőképes. Ezt a működőképességet egyesek hajlamosak “tökéletességnek” nevezni, pedig nem az.

“Az hogy szimulált világban élünk legalább annyi logikát diktál, mint az evolúció, még úgy is, hogy jelenleg nem bizonyított, csak egy hipotézis, mint anno az... evolúció.”

Na, azért az evolúcióra már Darwinnak is voltak bizonyítéka amik azóta csak bôvültek. A szimulált világra meg ahogy te is mondtad nincs semmi bizonyíték, de természetesen ez nem azt jelenti ,hogy nem egy szimulációban élünk.

“Másrészt önmagában az evolúció azért nem a végleges válasz.”

Hát nem, de nem is azért van ,hogy “végleges válasz” legyen. Válasz az élővilág változásának a hogyanjára de ennél többet nem kell beleképzelni, mert nincs több. A “nagy bumm” stb amit korábban felemlegettél nem tárgyköre a biológiai evolúciónak.

“Mindenhez alapanyagokra van szükség. Viszont azok az alapanyagok nem jöhetnek a semmiből.”

Hát nem is. De ez nem az evolúció témaköre viszont a kérdésed elvileg arról szólna.

> Ami elmélet és egyre jobban nem csak az, az a szimuláció. Az hogy szimulált világban élünk legalább annyi logikát diktál, mint az evolúció, még úgy is, hogy jelenleg nem bizonyított, csak egy hipotézis, mint anno az... evolúció.

Ez is gyakorta felmerülő téma. Mármint, hogy egy szimulált világban élünk-e. Természettudományos szempontból a dolog értelmezhetetlen. Inkább úgy fogalmazok, hogy a természettudomány alkalmatlan arra, hogy ezt a kérdést akár csak elméleti szinten is, de megválaszolhatóvá tegye. Kívül esik a kérdés a tudomány hatókörén. Érdekes filozófiai kérdés lehet persze, sokakat megérint, bár ha az ember megnézi a filozófia történetét, akkor azt találja, hogy nem is olyan új keletű gondolatról van szó, hasonló jelenik meg a szolipszizmusban, úgy a téma körbelengi az ontológia filozófiai ág egészét. Pl. megjelenik a hindu világképben is (lásd: Mája istennő, mája). Ott van a gondolat Szabó Lőrincnek a Dzsuang-Dszi álma című versében is. Mostanság csak annyi történt, hogy ezt a gondolatmagot átültették a modern technológia nyelvére, így már nem arról szól a hipotézis, hogy mondjuk a világot valaki álmodja, hanem az, hogy a világ egy számítógépes szimuláció.

De a két kérdéskör nem hogy nem hasonlít egymáshoz, nem is egy pályán játszanak. Hogy miért, ahhoz tisztázni kell a természettudomány módszertanának két alapját. Az első egyszerű. Bár a filozófia folyamatosan foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mi valós, amit a világból megismerünk, abból tényleg a valódi világot ismerjük-e meg. A természettudomány nem tud ezzel foglalkozni, közmegállapodással azt tekinti valósnak, amit úgy az emberek többsége annak tart. Valós az, ami objektív módon megismerhető, megfigyelhető, megmérhető, és ez a megfigyelés összhangban van mások megfigyelésével. Ha ezt itt kérem három méter, és te is annak méred, akkor ez egy három méteres valami.

A másik – első hallásra meglepő – kritériuma a tudományos módszernek – elsősorban a természettudományról fogok beszélni –, hogy csak az tekinthető tudományosan elfogadható állításnak, ami falszifikálható (magyar fordítva cáfolható). Pont ez biztosítja, hogy a tudomány állít valami értelmezhetőt a világról. Pl. van nekünk egy F=m*a képletünk. Kiszámoljuk, hogy ha ekkora erő hat egy ekkora tömegű testre, akkor az ennyivel fog gyorsulni. Ezt mondja a feltárt összefüggésünk. Ezt aztán össze lehet vetni azzal, hogy tényleg ekkora-e a gyorsulás, ha ténylegesen meglökjük az m tömegű testet azzal az F erővel. Az összefüggésből származó számítás és a valós folyamat összevethető. Ha tényleg annyival gyorsul a test, mint amennyinek kiszámoltuk, akkor örülünk, hiszen az összefüggésünk újra megerősítést nyer. Ha nem, akkor is örülünk, mert ez teret enged arra, hogy egy sokkal pontosabb, részletesebb összefüggést tárjunk fel.

Pont ezért nem értelmezhető a tudomány számára Isten. Egyrészt nem fizikai természetű entitás, márpedig a természettudomány a fizikai világ jelenségei között tud összefüggéseket feltárni. Másrészt nem következik belőle semmi konkrét. Van Isten, aki felül tudja írni az F=m*a összefüggést, bele tud avatkozni, hogy az akarata teljesüljön? Fene tudja. Mindenesetre ha el is fogadnánk ezt, akkor sem következne belőle az, hogy akkor most a konkrét m tömegű test konkrétan az adott helyzetben meglökve mennyivel is fog gyorsulni. Nagyobb lesz a gyorsulás? Kisebb? Istennek pusztán a feltételezéséből egyik sem következik egyértelműen. A tényleges megfigyelés meg mutat valami gyorsulást. Ha ugyanannyi a gyorsulás, mint amit kiszámoltunk az cáfolja Isten létét? Nem. Ha más, akkor az bizonyítja Isten létét? Nem. Akkor Isten létezésének állítása cáfolható ebből nem. Azért nem, mert Isten létezésének feltételezése nem mond semmit arról, hogy akkor ennek fényében mi és hogyan történik máshogy, mintha nem számolnánk Isten létezésével.

Sőt egy a világ folyamataiba aktívan beleszóló Isten még sokkal inkább kezelhető lenne tudományosan. Hiszen bár Isten maga nem vizsgálható tudományosan, hiszen nem fizikai természetű, de ha hatással van a fizikai világra, akkor a hatásának mértéke, minősége, összefüggésrendszere vizsgálható lenne. Pl. ha hasonló balesetben 5-ször annyi protestáns halna meg, mint katolikus, akkor lehetne következtetni arra, hogy melyik keresztény irányzat tetszetősebb Istennek, függetlenül attól, hogy meg tudjuk-e mondani, hogy mitől lesz pontosan 5-ször több áldozat. Sőt ilyen logika mentén kísérletileg rengeteg dolgot ki lehetne deríteni Istenről, pusztán a fizikai világra gyakorolt hatásán keresztül. (Amúgy van ilyen a fizikában. A gravitációt közvetlenül nem tudjuk megfigyelni, megmérni, de az anyagra gyakorolt hatásán keresztül igencsak jól ismerjük a törvényszerűségeit.)

A szimulált világ hipotézisnél viszont ilyen sincs. A szimulált világ kvázi zárt. Mi az, ami következik abból, hogy a világ egy szimuláció, és mi az, ami nem következHET, ha világunk valós? Nem tudsz ilyet mondani. Bármilyen összefüggésre is jössz rá, arról elvileg sem megállapítható, hogy az a szimuláció sajátosságait írja le, vagy a valódi világ sajátosságaira jöttél-e rá. Maximum olyan van, ami ellent mond a naiv elképzeléseinknek. De a XX. századi fizika egésze olyan, ami ellentmond a naiv elképzeléseinknek, mégsem racionális azt feltételezni, hogy akkor egy szimulációban élünk. Vagy legalábbis nem következik ennek az állításából semmi. Így nem is foglalkozik a tudomány ezzel. Pont annyira, mint ahogy az F=m*a összefüggése nem foglalkozik azzal, hogy az a test, amire az erő hat az piros alapon sárga pettyes, vagy kék alapon zöld csíkos. Lényegtelen, mert nem tesz hozzá semmit a folyamat megismeréséhez.

Ezzel szemben az evolúció egyes elemei konkrétan vizsgálhatóak, számszerűsíthetőek, előre jelezhetőek. Azaz falszifikálhatóak. Ismerjük azt az összefüggést, hogy x génszekvencia ilyen és ilyen enzim termelését szabályozza. Itt összevethető, hogy egy újabb esetben az ilyen és ilyen enzim hiánya esetén valóban az x génszekvencia ilyen és ilyen jellege figyelhető-e meg, vagy sem. Következik az evolúcióból pl. az, hogy egy gyomirtó használata során létrejöhet olyan mutáció, aminek hatására az adott gyomnövény immunis lesz az adott gyomirtóra. Sőt meg is lehet saccolni, hogy ennek mennyi az esélye, mennyi idő alatt történhet meg. És sok-sok esetet nézve látjuk, hogy ja, megtörténnek ilyenek és a várt valószínűséggel.

Az evolúció, mivel elmond valami konkrétat a fizikai világ jelenségeiről, így összevethető, hogy amit elmond róla, az úgy is van-e. Ezért tudományos elmélet. A szimulált világ hipotézise viszont nem mond el semmi konkrétat arról, hogy hogyan működik a világ, így nem is ellenőrizhető a hipotézis helyessége. Pont ezért nem is tárgya a tudománynak.

"A szimulált világ csak addig marad hipotézis, míg mi magunk nem jutunk el addig a tudományos szintig, hogy világokat szimuláljunk."

Az, hogy mi világokat szimulálunk, illetve lehetséges, abból sehogyan sem következik, hogy a mi világunk is szimulált.

18-as kérdező!

A szmulációban élők közvetlenóül sosem fogják tudni bizonyítani, hogy szimulációban élnek vagy sem. Ez logikai kérdés, független a megismerés fokától, vagy technikai fejlettségtől. Ha esetleg képesek leszünk "világokat szimulálni" az csak azt erősíti majd kicsi, hogy a dolog nem kizárt.

Egyébként a fő bökkenő az ilyen szimuláció elképzelésekkel, hogy a teljes világegyetem szimulálásához, a teljes világegyetemre van szükség. Tehát a predikció (ami a szimuláció célja lenne) a világegyetem korát és fejlettségét nem előzheti meg.

Tehát az egésznek vakkor van értelme, ha az általunk ismert világegyetem csupán kiragadott részlete (modellje) valami térben és időben nagyobbnak. Az is érdekes, hogy ennek milyen létező veszi hasznát, de számunkra csak az a döntő, hogy mi közünk az egészhez? Mennyiben változtat ez a személyes életeden, döntéseiden?