Van kézenfekvő bizonyíték az evolúcióra, vagy ez is csak egy opció?

Travis!

Mondd azt, hogy még csak másodikos vagy!

Az evolúció 4 dolog együttállását jelenti:

1. Szaporodás

2. Öröklődés

3. Mutáció

4. Szelekció

1. Az élőlények szaporodnak. Ezt gondolom nem kell bizonyítani.

2. A szaporodás minden esetben úgy történik, hogy a "szülő" továbbadja a DNS-ét az utódnak, teljesen vagy részben. Ezt vitatod?

3. Az utód DNS-e nem pontos másolata a szülők DNS-ének. Ezt vitatod?

4. A DNS meghatároz egy sor tulajdonságot, ami alapján az egyed, illetve a populáció egy adott környezetben, amiben él vagy boldogul, vagy nem. Ezt vitatod?

Nos, igazából ezeket a kérdéseket kell megválaszolnod magadnak.

Elsőnek némi fogalomtisztázás. A hétköznapi értelemben az elmélet az valami ködös, meg nem erősített elképzelés, ötlet. „Nekem van egy elméletem arról, hogy mi történhetett…”. A tudományos szóhasználatban ezt hipotézisnek hívják. A tudományos szóhasználatban az elmélet egy nagyon magas szintű összefüggésrendszer. Egy-egy tárgyalt téma esetén a különböző többszörösen ellenőrzött összefüggésekből felépülő ellentmondásmentes, konzisztens rendszer. Pl. a fizikában ilyen mondjuk a termodinamika elmélete, ami számos különböző összefüggést foglal össze egésszé, amely összefüggések külön-külön jól ellenőrzöttek, megerősítetttek.

~ ~ ~

Mikor Darwin megírta A fajok eredete című könyvét, akkor még jórészt lehetett hipotézisnek, esetleg jóindulattal modellnek tekinteni. Az evolúciót meghatározó folyamatok egyszerűen annyira kézenfekvőek, magától értődőek, hogy fura, hogy nem állt ez előbb össze hipotzésiként.

Viszont akkor még számos konkrétum hiányzott. Nem ismerték a DNS-t, így az öröklődés pontos mechanizmusa nem volt ismert. Azóta tudunk a DNS-ről, ismerjük az öröklődés mechanizmusát, számos tulajdonság esetében igencsak konkrétan, aminosavak, fehérjék szintjén. Nem csak a mutációt ismertük meg, hanem annak többféle formáját (deléció, duplikáció, inverzió, inzerció, transzlokáció), megismertünk más genetikai szempontból meghatározó folyamatot (horizontális géntranszfer, hibridizáció, genetikai sodródás). Ezek nem csak „ötletek”, hanem kísérletek, mérési eredmények, számszerűsített adatok, stb…

Az öröklődésnek nem csak számtalan sajátosságát tártuk fel, hanem igen pontosan lehet mérni, hogy egy-egy komplexebb tulajdonság – mondjuk az intelligencia – mennyiben genetikailag örökölt, és mennyiben a környezeti hatások eredménye.

A szelekciónak is sokféle fajtáját ismertük meg. De úgy a szelekció annyira magától értődő, hogy egy óvodás is annak tekinti, ha az ember jól magyarázza el. Nyilván azok a tulajdonságok kevésbé fognak elterjedni egy populációban, amik csökkentik egy-egy egyed életben maradásának esélyét a szaporodásig, vagy magának a szaporodásnak az esélyét csökkentik.

Aztán az evolúció elmélete szépen összecseng más elméletekkel is, mint pl. a kontinensek vándorlása, amit egészen más oldalról lehet megerősíteni, de az evolúcióval együtt magyarázatot ad a fajok földrajzi elterjedésével kapcsolatos számos kérdésre.

Számos dolog vált érthetővé az evolúció elméletének ismeretében. Pl. hogy miért működik növénynemesítésnek a jóval korábban megjelent intuitív formája, mi az a pontos mechanizmus, ami miatt ez működő módszer. Vannak – számunkra – negatív jelenségek, amik megint jól belepasszolnak az evolúció elméletébe: új kórokozók megjelenése, antibiotikum-rezisztencia stb…

Vannak aztán olyan folyamatok, amik időigényességük miatt nehezen figyelhetőek meg, pl. egy fajból két új faj keletkezése stb… De még ezekre is vannak megfigyelések, részben kontrollált körülmények között, részben a természetben megfigyelve.

Ma már nem csak ismerjük, de aktívan ki is használjuk az evolúciót.

~ ~ ~

Azért nehéz konkrét bizonyítékokat felsorolni, mert komplett tudományágak épülnek az evolúció elméletének egy-egy összetevőjére. Erről nem listát lehet adni, hanem komplett könyvtár polcsorokat. Aki firtatja az evolúció helyességét, az általában az alapjaival sincs tisztában. Mert ha valaki tisztában van, hogy mi az evolúció, akkor csak abban az esetben nem fog bizonyítékokat találni rá, ha nem *akar* találni rá. (Nota bene az evolúciót – mint a fizikai élővilág bizonyos folyamatait leíró tudást – még a keresztény vallási irányzatok többsége is elfogadta.)

> Az evolúció szerint ezek véletlenszerű dolgok.

Na pl. ez az egyik tipikus félreértése az evolúciónak. Az evolúció egyik aspektusa valóban a véletlen. Az biztosítja a változatosságot. De az evolúció irányát az határozza meg, hogy melyik változat mennyire jelent előnyt az adott környezeti viszonyok esetében. Kicsit sánta hasonlat, de nézd meg a szitát. A kisebb darabokat átengedi, a nagyobb darabok meg fennakadnak rajta. Alapvetően a rács dönti el, hogy mi esik le, és mi marad felül. De ahhoz, hogy a szita működjön, rázni kell. De az, hogy az evolúciót a véletlen alakítja, az kb. azzal analóg kijelentés, hogy a szitánál a rázás során a véletlen dönti el, hogy melyik darab milyen irányba mozog, és ez határozza meg, hogy mi akad fenn a szitán. Hát nem, a rázás valóban véletlent visz a rendszerbe, és valóban szükséges is ahhoz, hogy a szita működjön. De nem ez a kvázi egyedüli meghatározó tényező abban, hogy a szita mit enged át és mi akad fenn rajta.