Ha veszek egy lakást akkor ott azt csinálok, amit szeretnék?

Te sem lehetsz normális 4 kutyával.

Főleg ilyen kutyának nevezett valamikkel.

Egyébként meg a saját hazádba, nem azt csinálsz amit akarsz?

Ha egy szál semmibe állok kinnt a kertembe akkor sincs semmi közük hozzá.

Nyilván, ha egésznap ugatnak a kutyáid jó esélyel majd megmérgezik őket.

A társas házaknál , lakásoknál van akár házanként eltérő szabályozás.

Van ahol minden egyes lakó beleegyezése kell, ahhoz, hogy kutyát tarts.

Van ahol minden egyes lakó beleegyezése kell, ahhoz, hogy parabola antennát, vagy klímát tegyél a vityilló falára, mert ugye az közösnek számít.

Sok fura szabályozás lehet. Jól nézz utána, mielőtt belevágsz.

> Ha veszek egy lakást akkor ott azt csinálok, amit szeretnék?

Röviden: nem.

Hosszabban: Nyilván be kell tartani a hatályos jogszabályokat. Itt kiemelendő, hogy a társasházakra külön jogszabály vonatkozik. Ez alapján a társasháznak van alapító okirata, illetve szervezeti-működési szabályzata, ennek keretében Házirendje is, ami kötelezően vonatkozik rád, illetve amelyek megszegése jogi szankciót vonhat maga után.

Ha a társasház házirendje, szervezeti-működési szabályzata külön szabályokat tart az állattartásra, akkor ezek a mérvadóak. De ahány társasház, annyiféle szabályozás. Nálunk pl. tudom, hogy az a szabály, hogy háziállatot csak a közvetlen szomszédok – beleértve az alsó és felső szomszédot is – beleegyezésével lehet tartani. Ez minden új háziállatra vonatkozik.

Vétel előtt rá kell kérdezni az adott hát közös képviselőjénél.

Mi családi házban lakunk, még itt is van olyan önkormányzati előírás, hogy a lakóövezetünkben max. 2 kutyát lehet tartani kertenként, illetve lovakat és haszonállatokat nem lehet tartani.

Gondolom, azzal te is tisztában vagy, hogy semmilyen ingatlanodban, ingatlanodon nem csinálhatsz bármit, amit akarsz. De, a kérdésed nem is ilyen széleskörű.

Ami a kutyatartást illeti, 2012. augusztus 1-én lépett hatályba a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet vonatkozó része, ami országosan egységesen állapította meg a kutyatartás darabszám feltételét.

A jogalkotó szándéka az volt az egységesítéssel, hogy költözés esetén ne azzal szembesüljön az állattartó, hogy meg kell válnia egy-két kutyájától, mert eltérő helyi önkormányzati rendelet miatt, akár tízszer akkora területen, mint ahol addig éltek, kevesebb kutya tartható.

A szabályzás:

„1. § (2)

c) kistestű eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot;

d) közepes testű eb: olyan eb, amelynek testtömege 20-40 kilogramm;

e) nagytestű eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot;”

„14. § (5)

(5) Tilos

a) kistestű ebet 10 m²-nél, közepes testű ebet 15 m²-nél, nagytestű ebet 20 m²-nél kisebb területen tartósan tartani.” [*¹]

A kormányrendelet megalkotásától és megjelenésétől, a szabályozás hatálybalépéséig, azért adtak két és fél évet, hogy az alacsonyabb szintű szabályzásokba belefoglalhassák, illetve az eltérőket megsemmisíthessék.

Ez nagyon sok helyen nem történt meg, ezért először az Alkotmánybíróság végezte az eltérő helyi szabályzásokat, majd a kellő mennyiségű példamutató helyi rendelet rendelet megsemmisítő rendelkezéssel együtt, ezt a feladatot átadták a Kúriának.

[Hogy ezt a felesleges bírósági munkát elkerüljék, a jogalkotó a jóval később készült, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvénybe már belefoglalta: „Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható.” ← 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 6. § (6). Így egyértelműsítették azt, ami egyébként természetes, hogy alacsonyabb szintű szabályzás nem lehet ellentmondásban magasabb szintű szabályozással.]

Ha helyi önkormányzati rendelet eltérően szabályoz (például, egy háztartásban csak két hat hónaposnál idősebb kutya tartható, a szomszédok beleegyezése szükséges, adott zónában nem tartható kutya stb.), az érvénytelen. Legfeljebb, az önkormányzat nem vonta vissza, és a lakosok közül senki sem kifogásolta a jogi felügyeletet végző járási - illetve Budapesten kerületi - hivatalban, így ők sem semmisítették meg.

Arra több évet kellett várni, hogy valaki bíróság előtt vitassa társasházi Szervezeti Működési Szabályzatnak a 41/2010-es kormányrendelettől eltérő szabályozását: [link]

┌─ *¹

Most nem találom, de arról is volt bírósági értelmező döntés, hogy a területeket nem kell összeadni.

Tehát, ha valaki közös területen tart, tartósan, egy közepes testű és egy nagytestű kutyát, nem jelenti azt, hogy 15 m²+20 m²=35 m² területet kell számukra biztosítani, elegendő 21 m² is.

Az indoklás az volt, hogy a 410/2010-es kormányrendelet 14. § (6) szerint „Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m² akadálytalanul használható területet kell biztosítani.” Ez azt jelenti, hogy, például négy, akár nagytestű kutya számára 24 m² terület kell, míg, ha az (5) bekezdés nem csoportos tartású elvárást vesszük, akkor nekik 80 m² kéne. Ez óriási aránytalanság.

Vagyis, ha elég 24 m², akkor úgy értelmezhető, hogy minden nagytestű kutya kap 1-1 m² területet, és nem összeadva, hanem közösen kapják meg a 20 m²-t. Egy kutya egyszerre úgyis csak egy kutyányi helyet foglal el. ─┘

Ez a szabályzás, de célszerű előtte mégis beavatni a szomszédokat, akár az egész lépcsőházat. Persze, azt tisztázva, hogy aki helyi önkormányzati rendelet, meg a társasházi SZMSZ, házirend stb. mögé bújik: alaptalanul teszi.

Ha ellenségesen fogadják a kutyákat, akkor úgyis fognak gondot okozni. Összebeszélve állíthatják, hogy hangosak, akár éjjel is ugatnak, vonyítanak. Állíthatják, hogy nem bánsz jól velük. Állíthatják, hogy odapiszkítanak a lépcsőházba és még csak el sem takarítod. A leleményesség nem szokott korlátokba ütközni. De, elég egy ilyen személy. Aztán folyton magyarázkodhatsz, védekezhetsz.