Kezdőoldal » Egészség » Táplálkozás » Az ízfokozó mennyire veszélyes?

Az ízfokozó mennyire veszélyes?

Figyelt kérdés
Ha valaki például hetente egyszer eszik olyan virslit ami sajnálatos módon ízfokozót tartalmaz vagy felvágottat, májast stb... annyi mindenbe belerakják.. Akkor mennyire van veszélynek kitéve a szervezete?
2017. nov. 16. 19:48
 1/10 anonim ***** válasza:
Ha nem allergiás rá az illető, akkor nem nagy gond, de nem egészséges.
2017. nov. 16. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a választ! Nemrég tele volt vele a tv meg minden hogy rákot okoz stb és olvastam több helyen is hogy erősen kerülni kellene.. és eléggé beparáztam.
2017. nov. 16. 20:06
 3/10 anonim ***** válasza:

Itt már minden rákot okozhat...

Holott valójában a genetika a sokkal meghatározóbb. Ha olyan erős a hajlam rá, akkor ha megfeszül is rákos lesz az illető 40 évesen, akármilyen egészségesen is él, ha meg egyáltalán nem, 90 éves koráig is cigizhet.

2017. nov. 16. 21:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
Ez csak egy káros tényező a sok közül. Én mindenesetre kerülöm. Az elején még nehéz volt, de aztán találtam helyettük jobb alternatívákat.
2017. nov. 17. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
81%

Könnyű a lusta vagy kétségbeesett vagy leszarom vagy depressziós embernek annyival lerendeznie hogy "már minden rákot okoz". Azért ez nem igaz, még ha manapság tényleg nagyon sok rákkeltő dolog vesz is körül.

Érdemes odafigyelni ezekre mert ha odafigyelsz, az akár 10-20-30 extra évet is jelenthet számodra (és a családod számára)


A ráknál tényleg fontos hogy genetikailag hajlamos vagy-e rá, de ha hajlamos vagy rá akkor is a környezeti hatások fogják beindítani, tehát ha távol tartod magad rákkeltő anyagoktól akkor genetika ide vagy oda, nem leszel rákos. Természetesen nem lehet 100% kiiktatni, de ha rá van írva hogy ízfokozó van benne, az ízfokozó meg erősen gyanús hogy rákkeltő akkor épeszű ember miért (v)eszi? Ennyi pici önkontrollja sincs hogy ne vegye meg vagy nincs egy 5-10%-kal több pénze virslire (ha már mindenáron az kell) amiben nincs az összetevők között felsorolva? OK hogy akkor is lehet benne ha nem írják rá, de a biztosan rossz helyett nem jobb választás a lehet hogy rossz? Vagy másképp nézve a lehet hogy jó?


Az hogy mit eszünk, abba a legkevésbé kéne az élvezetnek benne lennie. Aki szemetet önt magába az ne várjon semmi jót. Azért eszünk hogy éljünk, nem azért élünk hogy együnk. Erre kéne a legtöbbet költeni mégis ezen spórol mindenki. Nem a legújabb okosteló hozza az igazi boldogságot hanem az egészség, csak erre akkor jönnek rá az emberek ha már nincs meg az egészség. Csak akkor már késő.

2017. nov. 17. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
Semennyire nem vagy veszélyben, mert a Na-glutamát nem egészségtelen, ha nem ész nélkül eszi valaki. Keleten sokkal többet esznek belőle, mint mi. Ez egy aminosav sója, ami a természetben is előfordul zöldségekben, gyümölcsökben, de még az anyatejben is. A glutamát ellenesség hiszti, nem több.
2017. nov. 17. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

Attól hogy mikronnyi mennyiségek előfordulnak a természetben az nem jelenti azt hogy nem káros. Só is mindenben van, de ha agyonsózol mindent (sőt magyar mértékkel elég csak azt mondani hogy kicsit sózod) akkor magas vérnyomásod lesz.

Vagy akár a tannin ami minden növényben van szinte, kis mennyiségben meg se kottyan, nagyban belehalsz.


És ízfokozót nagyon sok termékbe tesznek szóval nem csak a virslivel van a baj. Lehet hogy a mustárban is van amit mellé eszel. Jobb távol tartanod magad minden ilyesmitől, a tartósítószerek a másik nagy szervezetet terhelő család.


Ezért jobb ha alapanyagokból csinálsz magadnak kaját, akkor az ilyen betegségekre hajlamosító anyagok többségét kiszűrheted.


A baj amúgy ezekkel az hogy mire kiderül hogy hosszútávon rákkeltő egy adalék, addigra már vagy 20 éven át mindenbe beletették és etették a néppel. Nézz csak körül, manapság rákban hal meg minden 3. ember, régen jó ha minden 100. És most már egyre gyakoribb hogy fiatalok is rákosak lesznek!!! Persze sok tényező van de ez a mértéktelen feldolgozott kaja szerintem oroszlánrésze az okoknak.

2017. nov. 17. 17:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
Amúgy a hústermékekben nem is az ízfokozó a leggázabb hanem a nitrites pác-só, ami egyértelműen bizonyított hogy rákkeltő, nem is tagadja az ipar, csak hát még nem találtak annál jobb hústartósítót. És használják mondván hogy jobb mint a borsóka meg más húsban élősködő férgek amiktől kb 3 nap alatt halnál meg.
2017. nov. 17. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
A dióban például jó 600 mg glutamát van 100g-ban, ami már nem épp mikron mennyiség. Mégsem pánikol senki, aki diót eszik, hogy rákos lesz. Mértéktelenül fogyasztva minden egészségtelen, szóval ennyi erővel bármire rá lehet fogni, hogy kerülni kell, mert rossz. Mindig szeretnek az egészséges táplálkozás hívői japánra hivatkozni. Ott két pofára zabálják az ízfokozót, mégsem vezetik a rákstatisztikákat.
2017. nov. 17. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

Általában a kajában előforduló anyaggal nem szokott gond lenni, ami természetes mennyiségekben más anyagokkal kombinálva fordul elő. Legismertebb a só és a cukor olyan anyagok amik szinte minden természetesen előforduló élelemben benne vannak, mégis ha izolálod őket és kényed-kedved szerint hozzáadod a kajádhoz, hosszú távon gondot okoznak (cukorbetegség, magas vérnyomás, amitől meg szívroham, agyvérzés stb).

Még az egészségesként ismert C-vitamin is olyan hogyha kivonod és nagy mennyiségben eszed (2000mg) akkor vesekövet, emésztési zavarokat okoz.

Amikor egy almát vagy narancsot eszel, soha nem kell ettől félned. A dió is olyan hogy egyszerűen képtelen vagy annyit megenni belőle hogy a glutamát olyan mennyiségekben legyen benne mint pl egy kínai levesben.

Mellette azt sem tudjuk hogy a millió más anyag ami pl a dióban van, milyen interakcióban van pl a glutamáttal, lehet valami ellensúlyozza a negatíc hatását vagy megakadályozza a felszívódását vagy egyszerűen olyan anyagok vannak benne amitől hamarabb érzed tele magad és korlátozzák a bevitelét.


A szervezetünk tudott adaptálódni a dióhoz, a kínai leveshez meg a virslihez kevésbé.


A tudományban való vak bizalom népbetegség, pedig a tudomány nem hogy gyerekcipőben jár, még kb meg sem született. Még kb mindennel csak kísérletezünk, tudni nagyon keveset tudunk. A mai tudomány nagyrésze csak vaktában tippelgetés, csak a tudósok szeretik az "eredményeiket" tényekként közölni.


Ezért jobb szerintem a természetben bízni, mivel az többmillió éve kísérletezget.

2017. nov. 18. 07:22
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!