Van itt olyan, aki egyedül gyógyult ki az anorexiából vagy más evészavarból? Hogy csináltátok?

Amikor már nagyon sovány voltam, számolni kezdtem a makróimat, így meg mertem enni a stagnáláshoz szükséges mennyiséget, így nem fogytam tovább.

Ahogy telt az idő és lazult a dili szorítása, mertem növelni a bevitelt és elkezdtem spontán hízni. Amikor már tudtam, mennyitől hízom heti 0,3-0,5 kg-ot és nem voltam életveszélyben, elkezdtem súlyzós edzeni és testépítő táplálkozni. Így lelkileg is könnyebb volt kalóriaplusszban (l)enni, hiszen tudtam, hogy mindne falat a céljaimat szolgálja.

Idővel a dili fokozatosan engedett és egyre kevésbé foglalkoztatott az alakom, mégis egyre jobban tudtam kinézni.

A kontroll segített túlélni és biztonságot adott addig, amíg elég idő el nem telt ahhoz, hogy az agyam felül tudja írni a rossz programot. Nehéz és hosszú út volt, mert minden változtatásnál, emelésnél féltem az eredménytől. Kicsit az is benn van, hogy unalmas lett az élet fontos dolgai helyett a hülyeséggel foglalkozni. De ehhez sok idő kell.

Nem hiszem, hogy ez lenne az általános megoldás. Hosszú és nehéz út volt és most sincs még vége, de jobb, mint a semmi.