Egy ember hogyan tudna táplálkozni az erdőben? Túlélné?

" De ez embernél nem hiszem hogy bejönne, más az emésztőrendszerünk, és nagyobbak is vagyunk, több táplálékra lenne szükségünk."

Ez az, amiben tévedsz, az ember és a majmok emésztörendszere ugyanolyan (mindenevö), és sok majom - föként az emberszabásúak (gorilla, orangután) - jóval nagyobbak testtömegre, mint az ember, mégis jól megélnek ilyen táplákozás mellett.

Szerintem a csimpánz se élne meg levélen... Az pont olyan faj, ami nagyon mindenevő, gyümölcsöt, hangyát, páviánt is gyakran eszik, bár nyilván eszik leveleket is, ahogy az ember is.

A kifejezetten gyümölcsevő majmok az érdekesek nekem, ahogy már írtam, főleg ha cukros gyümölcsökön élnek (a vadonban van ilyen is, olyan is), aminek az összetétele köszönő viszonyban sincs pl. az ember igényeivel s mivel a működésünk annyira nem különbözik, nekik is kell egy csomó fehérje, felmerül, hogy akkor mi is van. Nem hiszem, hogy a gyümölcsevő majmok olyan sok rovart ennének, de nem tudom.

A tudatlanok most le fognak pontozni, de ez csak őket minősíti majd. Szóval arról van szó, hogy a mai ember kibszottul meg van vezetve. Elhitették vele, hogy a tej élet, erő egészség. Hogy az egészséges táplálkozás elengedhetetlen része a hús, vagy egyéb állati fehérje. A világért be nem vallanák, hogy a rák igazi előidézője az állati eredetű fehérje, és ami valójában kellene az embernek, az a minél több nyers zöld növényi rész.

Mielőtt bárki azt hinné, nem vagyok vega, bár bevallom, az 57 évem alatt azt is kipróbáltam. (Esküszöm, több energiám volt, mint húsevő koromban.) Akit valóban érdekel a téma, ajánlom figyelmébe Colin Campbell Kína-tanulmány c. könyvét.

Szóval egy embernek az erdőben nem az éhenhalástól kellene félnie, hanem a ragadozóktól, mérgező növényektől, a megfázástól, stb.

Hozzáteszem, 50 éve is csak heti egyszer volt hús a legtöbb asztalon, és 100 éve nem volt ritka, hogy tölgyfakérget őröltek, és használtak liszt gyanánt. Én már városban születtem, de gyermekéveimet a nagyszüleimnél töltöttem. Ha mindenképp húst akartam enni, megdobtam kukoricacsutával valamelyik csirkét. Ha szerencsém volt, eltört a lába, és le kellett vágni. :-))

De sokkal jobban szerettem az erdőt járni. Betéve ismertem a növényeket, sohasem éheztem, a legnagyobb veszélyt az jelentette, amikor eltévedtem. (Ha nem értem időben haza, áldott emlékű nagyapám isten szent nevében két akkora maflást adott, hogy a szentháromságot rablóbandának néztem volna.)

Én is voltam vega, sok-sok évig, semmivel nem volt több energiám, mint amikor heti vagy havi egyszer ettem húst. Gyakrabban pedig sosem volt szokásban nálunk, azt nem ismerem, bár egész természetes és tápanyagdús étel a hús, rossznak nem tartom, ha megfelelő módon tartják az állatot.

De valóban nem az számít, hogy növényt vagy állatot eszünk. Viszont egy átlagember pár deka bogyót szerezne az erdőben és kész, ami semmire sem elég. OK, a békát még könnyű elkapni, de a többit...

A vadállatok manapság nem sok vizet zavarnak, legalábbis hazánkban, kevés van belőlük s azok zöme sem támadja meg az embert. De eleve a táplálkozásról volt szó, nem arról, hogy szinte mindenki kiakadna a civilizáció kétes vagy egyértelmű áldásai hiányában. Egyesek még pisilni, pláne üríteni sem tudnak az erdőben... Nekem ez menne, de jóllakni csak eléggé speciális esetben, talán még dióéréskor sem.

Itt egy jó videó sorozat amiben a fiatalember bemutat számos túlélési technikát ami a vadonban szükséges.

https://www.youtube.com/watch?v=SLoukoBs8TE

Nagyon tetszik a többféle házépítési technikája, egyik videóján még tetőcserepet is éget magának.

Na ez az igazi nyaralás!!!