Sikerült már valakinek kigyógyulni anorexiából? És hogyan?

Én nem voltam anorexiás (attól függetlenül, hogy csont és bőr alkatú vagyok, de ez van), de voltam kórházban megfigyelésen más miatt és ott volt egy anorexiás lányzó. Mindössze 35 kiló volt a 150-es magasságához. Ez egy pécsi kórház volt (nem jut eszembe melyik volt, de amint beugrik beírom). Csak másfél hetet voltam bennt és megkedveltem a kiscsajt és egy másik betegtől érdeklődtem, hogy meggyógyult-e sikerült-e, és azt mondta, hogy gyógyultan távozott és onnan már nagyon sokan kilábaltak ebből a nehéz betegségből. Igaz sok éve volt már, de remélem ha sikerül bejutnotok oda akkor sikerrel jártok majd Ti is.

Ha eszembe jut annak a pécsi kórháznak a neve megírom.

Én még elég szépen benne vagyok (sajnos nehéz, mert hazavágtam a gyomrom, így pokol az evés néha... fizikai fájdalmaim vannak utána), őt viszont lehet, jobb lenne kórházba utalni, akár elhelyezni pszichiátrián. Valami nagyon nincs rendben körülötte, akkor jót tesz, ha "kiszakad" a mindennapokból.

Vagy képtelen leállni a nemevés-hányással, az viszont súlyos probléma, ekkor viszont kimondttan tápl. zavarosokkal foglalkozó emberkéhez küldeném, hátha.... :(

Anorexia komoly betegség. Sokan belehalnak tehát tényleg fontos, hogy kezeljék a testvéredet.

Igazábol rendszeres terápia ami sokat segít, főleg ha van csoportos mert ott tényleg olyan emberek vannak akik megértik a testvéredet és akik ugyanazt élik át, mint ő. Fontos, hogy olyan szakameber legyen a testvéreddel aki tényleg tudja mi ez a betegség és tényleg megérti a testvéred problémáját. Sajnos én találkoztam olyan dokival aki pl. szülőket hibáztatott, de gyógyítani nem tudott. A kezelésekról jó ha a család is kap infót. Érdemes minden nap beszélgetni a testvéreddel. Ez ilyenkor sokat segít. Fontos, hogy tudja, hogy támogatjátok és megértitek. Egy anorexiásnak sok dilisnek tűnő dolga lehet, ilyenkor meg kell érteni, hogy ő máshogy látja a világot. Veszekedni nem szabad ezek miatt. Érdemes beszélni a körzeti orvossal is, hogy hetente járjon el hozzá. Ilyenkor fontos a súlymérés. Ha kritikussá válik a súlya akkor kórházba kell mennie.

Kérd meg a testvéredet, hogy írja le egy papírra miért akkar meggógyulni. A papírt pedig rakjátok rá a hűtőre. Az ilyen apró dolgok segíthetnek neki.

Az utolsó dolog. Tudom, hogy borzasztónak hangzik, de ha a betegség túl messzire megy, akkor legtöbbször a végső megoldás, hogy ki kell hagyni 1-2 évre az egyetemet/munkát stb. Az egyetem túl sok energiát vesz el tőle. Ez a legnehezebb, mert sok anorexiás maximalista és retteg a kudarctól. Viszont ilyen esetben sokat segít a gyógyulásban.

Szia. Én 6 éve vagyok anorexiás, hol jobban vagyok, hol rosszabbul. Nálam úgy szokott lenni, hogy amikor azt érzem, hogy már nem sok választ el a gyógyultságtól, akkor valamiért visszaesek, újra le akarok fogyni. (És le is fogyok.)

A húgodnál is valami ilyesmi van, vagy ő soha nme közelített még a gyógyuláshoz? A fő kérdés az, hogy ő maga meg akar-e gyógyulni. Próbáljatok keresni egy jó pszichológust, akiben megbízik és akivel kiderítik a betegség okát. Ha a pszichológus nem elég, érdemes pszichiáterhez fordulni.

Szerintem először a depresszióból kellene kihúzni. Jót tenne neki, ha társaságba járna, barátkozna, olyan dolgokat csinálna, amik felvidítják.

Beszélgessetek sokat, próbáld növelni az önbizalmát. Én mindig akkor voltam jobban, amikor több volt az önbizalmam, ezáltal jobb volt a hangulatom. Szedtem antidepresszánst is, ami sokat segített.

Ha a húgod minden étkezés után hány, akkor elég rossz állapotban lehet. Én azt javasolnám, hogy minél előbb forduljatok szakemberhez.

Még néhány dolog, ami tapasztalatom szerint segíthet:

-ismerjen meg más anorexiás lányokat (lehetőleg olyanokat, akik meg akarnak gyógyulni, vagy már meggyógyultak), beszélgessen velük,

-írjon egy listát (persze szóban is elmondhatja), sorolja fel az összes jó külső és belső tulajdonságát (ebben akár te is segíthetsz neki, hogy minél többet szedjen össze),

-írjon egy másik listát, amiben leírja, hogy miért jó élni. Mindent soroljon fel, lehetnek apró dolgok is. Ha nem tud, és esetleg a halál gondolata is megfordul a fejében, akkor tényleg sürgősen szakemberre van szüksége.