Mi az emberek véleménye az elhízott emberekről?

Az zavar, ha azt látom hogy a kisgyereke is már elvan hízva 6 évesen.. pedig jóesetben ha többet mozognának és nem ennék a sok egészségtelen kajákat akkor nem lennének így elhízva.

Egyébként nem ítélem el azokat akik ducik, mert ilyen a génjük. De tehetnek ellene, ha nagyon zavarja őket.

Attól még ugyanúgy embernek tartom őket.

a túlsúlyos ember is ugyanúgy ember!

az se szép ha valaki túl gebe.és mindenkinek a magánügye.

egyébként sem a külső alapján kellene ítélkezni.

Ez a kérdés mér kb 3x szerepelt, de azért válaszolok:

a külső alapján ítélni felszínes dolog és igazi közhely, ahogy ezt a "külső alapján ítélést" elítélik. Node: az első benyomást az ember a többire a külsejével teszi. Tehát a külsőnkre való ráhatás az felelősség is. A visszajelzések kiváltásának a felelőssége.

És óhatatlanul egy túlsúlyos emberről az jut eszembe, hogy akaratgyenge, inkább össze-vissza zabál, mintsem tudatosan egészségesen táplálkozna és valószínű, hogy lusta disznó is, aki még véletlenül sem mozog semennyit sem. Tehát szinte tudatosan pusztítja magát, de elvárja, hogy a társadalombiztosítás és az egészségügy ártatlan báránykaként lássa el őket. (A dohányosokról meg a piásokról is ugyanez a véleményem) Csernus is azt mondja: "aki tudja mit kéne tennie, de nem teszi, az tudatosan köpi szemen magát". Ráadásul nagyfokú igénytelenség is az idomtalan test és még túlzott elvárás is, hogy elvárja, hogy ezt senki ne vegye észre. (Akik betegség miatt, ártatlanul kövérek, az más tészta, de a legtöbb kövérségre, szenvedélyre stb VAN RÁHATÁSA az embernek)

Ez így nagyon szép, hogy mindenki azt mondja, hogy betegség esetén nem ítéli el, de a baj ezzel csak annyi, hogy senkire nincs ráírva, hogy betegség miatt kövér, tehát ennek következtében egyből mindenki elítél egy kövér embert és onnantól kezdve nincs miről beszélni.

Én is kövér vagyok, de közel 10 év kellett ahhoz, hogy kiderüljön, hogy betegség okozza a kövérségem. Hiába diétáztam, próbáltam egészségesen étkezni, rengeteget mozogtam, mégis hol lefogytam, hol visszahíztam. Míg más egy epeműtét utáni diétával fogyott, addig én 10 kg-ot szedtem fel. Sok jele volt annak, hogy baj van, de a tünetek előjöttek elmúltak és nem foglalkoztam vele annyira, hogy orvosnak is beszámoljak róla. Amikor a tünetek állandósultak, akkor derült ki, hogy baj van, de a fogyás így is nehezen indul meg, mert előbb a tüneti kezelésen kell túlesni.

Szóval nehogy azt hidd, hogy a kövér embereknek egyszerű és nem én vagyok az egyetlen, aki nem is tud róla, hogy beteg és az miatt kövér és csak szenved maga miatt és az emberek lenézése miatt is.

Talán ha az emberek a saját dolgukkal foglalkoznának és nem azzal, hogy az utcán ki a kövér meg ki a gebe, akkor fele ennyi lenne a depressziósok száma. Nem gondoljátok?

Ha valaki kövér vagy esetleg lila a haja az teljes mértékben a magánügye. Kár erre ennél több szót pazarolni.

Én egyből arra gondolok, hogy a cukoripar mennyire manipulatív. Az édességek nagyon hamar függőséget válthatnak ki, ezért van az, hogy ha valaki teleeszi magát csokival, nem sokkal később újra valami nasira vágyik. Az édesipar pont ezt használja ki, hogy kialakítsa a függőséget. A reklámok pedig gyakran megtévesztőek. Pl. a Kinder Bueno szelet reklámjában szinte üvöltve hangsúlyozzák, hogy a termék "hozzáadott kálciumot és sok tejet tartalmaz, hogy egészségesek legyenek a csontok." Hmmm. Egy töredék része tej, kálciumot elenyésző mennyiségben tartalmaz, a többi tömény cukor, zsír és finomliszt. Csakhogy ezzel a szívhez szóló szlogennel meg lehet fogni a hiszékeny szülőket, akik persze a csemetéjüknek a legjobbat akarják, ezért megveszik neki. Ezzel úgyszólván tudattalanul hizlalja a gyerekét. Persze nem arról van szó, amikor egy-egy családi esemény vagy ünnep alkalmával jól besütizik a gyerkőc és a szülők, mert egy-egy ilyen eset még abszolút nem a világ vége. Akkor van baj, hogy ha ez rendszeressé, napi szintűvé válik. Márpedig a környezetemben lévőknél pont ezt látom, sajnos. A lakótelepen, ahol élek, rengeteg kisgyerekes anyuka is lakik. A többségük már nem a molett, nőiesen telt kategória, hanem erősen túlsúlyos, elhízott. A terhesség alatt is oda kellett volna figyelniük a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Oké, tudom, hogy a terhes nők olykor kívánósak, de akkor sem kötelező egy vödör jégkrémet befalni. Vagy ha már nem bírják ki édesség nélkül, inkább a diabetikus vagy éppen a Norbi Update-s cuccokat keressék. Egy adag répacukor bevitele egyenlő egy adag méreg bevitelével. Nem véletlenül hívják a cukrot fehér méregnek. A gyerekek általában hisztiznek a csokiért, a fagyiért, a cukorkáért. Mégis a szülő kezében van a döntés joga, és szerintem jobban teszi, ha alternatív megoldásokat keres a gyerek édesség iránti vágyának kielégítésére. A szülői példamutatás nagyon fontos, hiszen a gyerek azt követi, amit a szülei tesznek. Ha azt látja, hogy Anya/Apa esténként a tévé előtt bonbonokkal kényezteti magát, nagy valószínűséggel ő is ezt fogja tenni. Ha viszont azt látja, hogy Anya/Apa inkább gyümölcsöket vagy friss salátát eszeget, ő is ezt igényli majd. A másik a mozgás kérdése. Az emberek (különösen a nők) imádnak kifogásokat keresni: nincs rá pénzem, fáj a hajam, fáradt vagyok, nincs időm, a családdal is kell foglalkoznom és még sorolhatnám...de ki mondta, hogy más nem fáradt? Aki nagyon akar mozogni, az megoldja! Akinek fontos az egészsége, az alakja, az is! Sőt! A fáradtság sem lehet kifogás. A sport élénkíti a vérkeringést, idővel már eszedbe sem jut a "fáradt vagyok" kifejezés.

Nem kell feltétlenül drága edzőtermekre költeni, a kocogás ingyen van, ahogy az egyszerű séta is. Csak egy megfelelő cipő kell hozzá, más nem! Vagy szerezz be egy jó fitnesz DVD-t és egy pár kézi súlyzót és ki sem kell mozdulnod otthonról. A családdal foglalkozni kell. Ez így igaz, de ki mondta, hogy ne menjen együtt sportolni a család? Fogd a Párod, Gyereked, nekik sem árt egy kis mozgás! Az elhízott gyerekek olyan nyavalyákkal küzdenek, mint a 60-70 évesek. Csak egy furcsaság, amit most sokan kamunak hisznek, pedig igaz: a lakótelepen, ahol élek, él egy 74 éves bácsi. Minden reggel, ha esik, ha fúj, ha hózuhogás van, kocogni jár. Sok fiatal nincs olyan jó kondiban, mint Ő, rengeteg tinédzser megirigyelné az erőnlétét. Jobban fut, mint egy húszéves! Nem is látom a házunkkal szemben lévő gyógyszertárba járni soha...A mostani kamaszok viszont már szinte roszul vannak, ha 5 percnél több időt kell testmozgással tölteni. Az iskolai tornaórákat rendszeresen elbliccelik, felmentetik magukat, mert tüdőlötyögésük és májhápogásuk van, vagy egyszerűen nem öltöznek át, hanem az öltözőben ülve majszolják a csokit és a hot-dogot, amit kólával öblítenek le. Csodálkozunk, ha egyre több a kórosan elhízott tini? Remélem, az ebben illetékesek hamarosan tesznek valamit, különben az ilyen fiatalok nem érik meg a 30 éves kort sem.

Fikázzuk itt Amerikát, pedig ők már évekkel ezelőtt felismerték, hogy gáz van. Szinte minden iskolában javították a tornatermek felszereltségét, kedvet csinálva ezzel a mozgáshoz a diákoknak, valamint a legtöbb menzán egyre több egészséges ételt főznek. Azóta egyre inkább csökken a túlsúlyos tinédzserek száma. Most már nem az USA az \"aranyérmes\" az elhízásban, hanem Mexikó, de kicsiny hazánkat sem kell félteni, mert mi a WHO által szemügyre vett 100 országból a 15. helyet foglaljuk el, ami szerintem elég gáz.