Hogy bírja az, aki számolgatja ezt a hülyeséget?

Az intoleranciák régen is léteztek, de szerintem is kevesebb érintett volt, és az enyhébb érzékenységekkel se nagyon foglalkoztak. A "gyógymód" is sokat változott, pl. nekem terhességi diabéteszem volt, elég rendesen be volt határolva, hogy mit, mikor, mennyit lehet enni. Gyümölcs, tejtermék, fehérliszt, napi 5x enni, szinte minden beszabályozva... Anyumnak velem szintén ez volt a diagnózisa (neki ráadásul sokkal rosszab értékei voltak, nekem épp határérték, neki jó magas, vizelet is rossz), ő mesélte, hogy akkoriban teljesen más volt az ajánlás, ő pl. mandarinon és tejen élt, amiket én pl. nem is nagyon fogyaszthattam 🙃

Van egy barátnőm, a lánya 25 éves, 1800g-mal született időre, és utána sem akart gyarapodni, ahogy kellett volna. Nagy nehezen kiderült, hogy gluténérzékeny volt már az anyaméhben is... szóval régebben is volt már ilyen, nem az elmúlt években kezdődött ez, maximum nehezebben derült ki, meg megszokták, együttéltek a nyavalyájukkal.

A kalóriaszámlálás valóban egy újabb "hóbort", de minden kornak megvan a saját divatdiétája, az én fiatalkoromban mindenki a 90 napost nyomta 😀 (Amiben meg az volt a vicces, hogy általában egy családtag miatt aszerint evett az egész család, a kalóriaszámlálók meg legalább bármit ehetnek, max. kevesebbet...)

Én sem számolnám szívesen a kalóriát amúgy, de beismerem, hogy ehhez lusta vagyok, inkább futok heti 40 km-t, nekem ez jött be 😀