Ha ennyire egészségtelen a cukor, finomított cukor, cukros üdítők, édességek, akkor miért kívánja az ember (és állat pl. ló) ennyire?

Mert abbol tud a szervezet legkonnyebben energiat kinyerni. Minden mast elobb at kell alakitania.

Az ugye sok energia ha atalkitja, ez a jo nekunk. De a test a kozvetlen cukrot kivanaj

Azért, mert százezer+ évig soha nem találkozott az ember olyan sok cukorral, hogy az hátrány legyen (főleg, amikor az éhhalál múlt azon a kis plusz kalórián, amit pl. az erdőben talált méz, édes gyümölcsök jelentettek).

Végtelen filléres cukor pedig csak a legutóbbi időkben van mindenhol. 150 éve még mindig volt annyira drága, hogy szegényebb körökben kimondottan illetlenség volt pl. vendégségben túl sokat tenni a kávédba.

Amíg kevés volt, szűkösség volt, evolúciós előny volt megenni, ha épp elérhető, segítette a túlélést.

Azonban a körülmények megváltoztak. Több idő kell, mire az evolúció segít alkalmazkodni az új körülményekhez: ti. hogy most bőségesen elérhető a finomított szénhidrát.

Habár teszünk az evolúció munkája ellen, valamennyire működik ezen a téren: elhízott emberek nehezebben fogannak és nemzenek gyermeket. Aki képes a kajabőség mellett is egészséges maradni, előnyben van. (Remélem, senkit nem bántok meg ezzel. Tudom, kegyetlenül hangzik. Az evolúció kegyetlen.)

Ez egy nagyon soktényezős dolog. Ami árt, az egyrészt az energiatöbblet. Ilyen régen nemigen fordult elő, hogy bárkinek lehetősége legyen annyit enni, hogy kórosan elhízzon. Épp ellenkezőleg, a szűkösség volt jellemző. Ha találtál valami jó édes gyümölcsöt, azt biztosan érdemes volt megenned, ahelyett, hogy valami rostos, rágós gyökérrel terhelnéd le az emésztőrendszered. Utóbbi esetben ugyanis kevesebb kalóriát vinnél be aznap.

A másik, hogy mindenki sokat mozgott. Ha naponta sportolsz és kiüríted a szénhidrát raktáraid, nameg normális mennyiségű izom van rajtad, akkor a gyorsan felszívódó szénhidrátok sem képesek igazán megdobni a vércukorszinted, mert az izmok azonnal elraktározzák. A káros hatásokat a gyors ch és a mozgáshiány együtt okozza csak.

A létezésünkhöz szükség van cukorra. (Egyszerűsítve) azt égeti el a szervezet, ami kell az izmok működéséhez.

Kétféle módon is hozzájuthatunk: cukrot tartalmazó élelmiszerek fogyasztásával, illetőleg szénhidrátbevitellel. Abból is cukrot állít elő a szervezet.

Az édes íz: Az állatvilágban fontos jelző. Ami édes, az ehető. Ez örököltük mi is. De élettanilag nem szükséges kifejezetten cukrot ennünk. Nem kell a kávéba, teába tenni, cukorkákat enni, és semmiféle olyan dolgot, amiben nem természetes módon van jelen a cukor.

Az édes íz és édes dolgok iránti vágy tanult tulajdonságunk. „Alapértelmezetten” elég lenne gyümölcsöket, zöldségeket fogyasztanunk. Ám az élet első éveiben „megtanítják” nekünk, hogy a csuki, cukorka, szörpök jók. Még a szigorú szülő sem tud ettől megóvni (mert tőle nem kapunk ilyeneket), de látjuk másoknál.

Függőséget okoz, ugyanis opioidokat és dopamint szabadít fel az agyban, illetve növeli a szerotonin nevű neurotranszmitter felszabadulását, amely boldogságérzetet kelt.

"Ám az élet első éveiben „megtanítják” nekünk, hogy a csuki, cukorka, szörpök jók. Még a szigorú szülő sem tud ettől megóvni (mert tőle nem kapunk ilyeneket), de látjuk másoknál."

Ez szerintem csúsztatás. Az ember ösztönösen, genetikailag kódoltan szereti az édeset, amiatt, amit írtál: ami édes, az általában ehető, és régebben tényleg érdemes is volt megenni. Azok a gyerekek maradtak jobban életben, akiknek a génjeibe volt írva, hogy egyék meg, ami édes.

Maximum a túlédesített, gejl íz az, amit tanulás útján szeretünk meg (már aki).

9. Én a szükségtelen mértékű cukorbevitelre írtam. A csoki, cukorka stb. nem olyan, amit önmagunktól kívánnánk. Édes a legtöbb gyümölcs, de például a sárgarépa is.

Amikor a tévé előtt elmajszolok egy egész tábla csokit, az nem a természetes cukorbevitel, amire szükségünk van. Epret is ehetnék.