Tudna-e valaki beszámolni arról, hogy mellrákot diagnosztizáltak nála, nem ment bele a műtétbe akármilyen indok miatt, és ezt követően mi volt, vagy volt-e végkifejlet?

Nézd, normál esetben én nyugtatni szoktam a betegeket, mert arra van szükségük. A te eseted szerintem más. Te nem veszel komolyan egy olyan elváltozást, ami nagy valószínűséggel (szabálytalan szélek) rosszindulatú, nyirokcsomókra már áttétet adó, előrehaladott állapotban van. Nagy butaság volt, hogy 2 hónapot vártál! Ez a 2 hónap elég volt arra, hogy átterjedjen a környéki nyirokcsomókra, amik jelentősen megnehezíthetik az életben maradást.

Teljesen mindegy, hogy egy rosszindulatú elváltozás mitől jön létre. Genetikai, környezeti és pszichés okokból együtt. Ez rejted és más betegen sem segít. Ez nem úgy működik, hogy jól érzem magam és ettől meggyógyulok.

A lelki egészség a testi nélkül mit sem ér. Ép testben ép lélek.

Jelenleg a tested beteg, és itt lépni kell ahhoz, hogy megadd magadnak az esélyt az életben maradáshoz. Kezelés nélkül ez a betegség gyógyíthatatlan, halálhoz vezet. A tumor tovább terjed, átterjed a környező szervekre, a csontozatra, agyba. Okoz iszonyú fájdalmakat, magatehetetlen állapotot.

Míg, egy időben elkapott tumor kezelhető, jó eséllyel gyógyítható operatív módon és sugár/kemoterápiával kombinálva. Nos én ebből a csoportból ismerek túlélőket, méghozzá igen hosszú túlélőket!

Olyan embert is ismertem, aki hozzád hasonlóan elutasította a kezelést. Ez az ember, hajdani nagymamám, halott.

A kezdeti tumor fájdalommentes, de ez csak rosszat jelent és nem jót!

Én a helyedben hallgatnék az orvosra és hamar lépnék. Írod, hogy egyedül élő vagy. Nem tudom van-e családod. Biztosan van sok ember, akinek nagyon hiányoznál, ha nem lennél. Ebben remélem, hogy egyetértünk. És értékes, fontos tagja vagy a társadalomnak. Az élet érték, meg kell becsülni.

A leírt alternativ módszerek jók a kemoterápia mellé,mellékhatás csökkentőnek.

Tudom,tapasztalat.

Ennyire hülye ember nem lehet,mellrák simán gyógyitható ha időben orvoshoz mész,de te kérdező,konkrétan bele fogsz halni.

"60-hoz közeli, jóindulatú, pörgős, pozitív kisugárzással rendelkező nő vagyok. Ezért hezitálok! "

Nem. Azért hezitálsz, mert félsz, és az a legősibb védekezési taktika, hogy ha valami baj van, akkor ne csinálj semmit, mert ha megmozdulsz, és észrevesz a leopárd, gyorsabban futni meg úgysem tudsz. A rákkal szemben sajnos nem nyerő, de mindmáig hajlunk erre a megoldásra.

Ha valóban ennyire magabiztos lennél a dolgodban, akkor nem itt keresgélnél legalább egy, egyetlen szem embert, aki megerősítene abban, hogy működhet, amire készülsz.