Milyen következményekkel jár a méh kivétele?
A pótanyukámról lenne szó, aki ötvenkét éves. Miómája van, és a nagysága miatt az orvos azt mondta, hogy a méhét is el kellene távolítani vele. Ez körülbelül egy fél éve volt. A műtéttel kapcsolatban vannak fenntartásai, ezért nem került rá sor. Én szeretném meggyőzni, hogy csinálja meg, de ehhez információra lenne szükségem, hogy pontosan tudjam miről beszélek és mit kell tennem, hogy segíthessek neki a lábadozás alatt. Szóval a kérdéseim a következők lennének:
- Meddig tart a lábadozási idő és ez alatt mit szabad, mint nem szabad csinálni, illetve mit ajánlott?
- Most kezdett klimaxolni, talán két-három hete, a műtét milyen hatással lesz erre a folyamatra?
- Tudom, hogy ez valószínűleg típus függő, de milyen érzelem-,fizikumbeli következményekkel kell megkűzdeni a műtét után? (pl depresszió, elhízás, libidó...)
- Milyen kockázatai vannak az elvégzésének és a nem elvégzésének?
Nagyon érdekelnének személyes tapasztalatok is!
Előre is köszi a válaszokat!
A méh nem termel hormonokat, onnan csak a menstruációs vér származik, illetve ott fejlődik a gyere ugyebár.
Ha vkinek kiveszik a méhét, akkor egyrészt megszűnik a menzesze, másrészt pedig nem lehet gyereke.
Nem fog tőle sem hízni, nem csökken a libidója stb, mert mint mondtam, nem termel hormont, ami ezeket befolyásolná.
És feltételezem, hogy a petefészkeit bent hagynák.
Hogy mennyi a lábadozási idő, azt nem tudom. Gondolom függ a módszertől is (vagy hason keresztüli kivétel, laparoszkópos és hüvelyen keresztüli eltávolítás is).
Szerintem az orvosok nem véletlenül javasolják a műtétet. Bár a mióma nem igazán szokott malignizálódni (extrém ritka esetben csak), de vérzészavarokat, fájdalmakat okozhat.
Nyilván a műtétnek is vannak kockázatai, mint minden műtétnek, de szerintem az orvosokra kellene hallgatnia.
Ne ijesztgessük már itt egymást (azaz a kérdezőt)!
A mióma NEM rosszindulatú daganat, és mint mondta, csak extrém ritka esetben malignizálódik.
Sajnálatos dolog, ami anyukáddal történt, de ha utólag kiderült, hogy rosszindulat az elváltozás, akkor így is úgy is meg kellett volna műteni, különben a rákba halt volna bele!!!
Igazuk van azoknak, akik azt írják, hogy a mióma nem rák, tehát nincs áttét, műtét közben nincs áttétkeresés.
Én 42 éves voltam, amikor ilyen műtétem volt (most 66). Nekem nagy megkönnyebbülést jelentett, mert sok kellemetlenségem volt a nagyra nőtt miómám miatt (pl. idegen helyen nem mertem sokáig egy helyben ülni, mert nem egyszer váratlanul elöntött a vér). A műtét kapcsán semmi problémám nem volt. Viszonylag rövid idő alatt újból a régi voltam. Akkoriban 6 hét betegállományt adtak egy ilyen műtétre. Én a negyedik héttől már úgy éreztem, hogy szabin vagyok, üdülök. Pedig engem is minden marhasággal ijesztgettek. A klimaxom teljesen normális volt. Egy dolog van, ami feltűnt: azóta nagyon fázós az alhasam. Orvostól is kérdeztem, lehet-e összefüggés, de csak hápogott. Én mindenkit csak biztatni tudok, hogy igyekezzen megszabadulni a betegségétől. Remélem, sikerül meggyőzni az anyukádat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!