Nagyon fajdalmas a vakumos abortusz?

Mivel érzéstelenítést vagy rövid altatást kapsz, így nyilván nem.

Utána nem tudom, szerencsére nincs tapasztalatom.

Viszont ha nem szültél még hüvelyi úton, akkor az előző napi tágítás fájdalmas lehet.

Na, a magzatvédő-propahanta az nagyon kellett...

Kedves Kérdező, a fentebb linkelt Néma sikoly c. közkeletű "magzatvédő" film elé néhány tény:

Az emberi embrio az 5. héten 2 mm, a 6. héten 6 mm, a 9. héten 2,5 cm, a 12. héten a magzat (ami az abortálható kor felső határa Magyarországon a nagykorúak esetén) 6,5 cm és cc. 18 gramm (2 deka). Egyfelől.

Másfelől megaz emberi magzat fájdalomérzete a 24. terhességi hét környékén jelenik meg - állítja a brit nőgyógyászok egyesülete:

[link] (angol)

[link]

Persze igaz, hogy egyházi, meg abortusz-ellenes orgánumok erről teljesen mást állítanak...

Hogy mindenki nyugodtan aludjon, aki az abortuszt támogatja:

http://www.youtube.com/watch?v=nh-z4COwP9o&feature=player_em..

Biztos átverés az egész, és a videó végén lévő képek is sokkoló képek is biztos csak preparált műanyag babák.

Az ölés az ölés. Akkor is, ha nem tud róla senki, csak te meg az orvos, és akkor is, ha a társadalom ma is elfogadja a Taigetoszhoz hasonló bánásmódot. Isten állandó, szent és igazságos. Meg kell térni ebből a dologból!

Ha a te már megszületett csecsemődet érzéstelenítés nélkül ölnék meg, akkor ezek szerint arra biztos te is azt mondanád, hogy rendben van.

Ki merészel olyat kijelenteni, hogy egy embertest a fejlődése során egyik nap még állat, a másik napon már ember?

Kedves előző, én megértem a te vallási alapú álláspontodat, csak hát az nem válasz a kérdező kérdésére, hogy fájdalmas-e az abortusz. Amire ugye kb. az a válasz, hogy a 12. héten belül végzett (Magyarországon legális) abortusz a nőnek általában fizikailag és lelkileg kellemetlen de semmiképp nem jár elviselhetetlen fájdalommal, hisz narkózisban végzik. Az embriónak/magzatnak sem jár fájdalommal a tudomány mai állása szerint, ahogy az a fentebb linkelt angol orvosi szakmai kollégium állásfoglalásából kiderül - vannak ettől eltérő SZAKMAI állásfoglalások is, de egyik sem teszi a magzati fájdalom megjelenését a 16. terhességi hétnél korábbra. Pl:

[link]

Tehát kijelenthetjük, hogy a 12. héten belül végzett vákuumos művi abortusz a magzatnak sem fájdalmas.

A videók, az egy más tészta, egy vakbélműtétről is lehet tárgyilagos videót is csinálni, meg koncepciózus, hatásvadász videót is. Az általad linkelt videó koncepciózus és hatásvadász, azzal a céllal készült, hogy embereket lebeszéljen a művi abortuszról. Hogy mi mennyire a 12. héten belüli művi abortuszra vonatkozik benne, azt meg megítélheted a fentebb betett embrionális testméretek alapján.

Kedves előző!

Tényleg kedves vagy, de nem fogadom el az érveidet. Nem vagyok orvos, és Bibliás indokokkal jövök elő, de ez még nem tudatlanság (bár bolondságnak még mondhatod, ami viszont bók). Lehet, hogy nem fáj az anya testének a vákuumos abortusz, de a lelkének nagyon fog fájni. Te is nagyon el fogod majd magad szégyellni egyszer, amiért most propagálod a tömegmészárlást. Ha az örök ítéletnél történik majd ez, akkor nem lesz már pardon, hiába mutogatsz a többiekre, a „tudósokra”. Nem mondom, hogy kellemes megszülni egy valamilyen okból nem kívánt babát, de a beavatkozás az a legrosszabb opció. Hogy a logikához visszakanyarodjunk: most tényleg a mérete, és az idegrendszerének az aktuális fejlettsége alapján határozzuk meg, hogy ki ember, és ki nem, vagyis ki áldozható fel? Ha elég pici az akit megölünk, és még képessége sincs ellenszegülnie, akkor már több jogunk van megölni, mint egy kifejlett egyedet, amihez több liter vér, meg nagyobb felhajtás jár? Megszületett kis növésű értelmi fogyatékosokat is lehet ez alapján gyilkolászni, azzal a feltétellel, hogy érzéstelenítve vannak? Ugyan, miért ne lenne kiterjeszthető születés utánra is ez a hozzáállás? Szerintem csak idő kérdése. Itt is látszik, hogy az emberi , nyújtható-alakítható etika szerint vannak ítélve a dolgok, nem az igazi, állandó értékrend szerint.

Fizikailag nem fáj.

És tudom, hogy nem ez a kérdés, de azért leírnám, hogy nekem volt, 22 éves koromban, 5 hetes terhes voltam és én is azt mondogattam akkor magamnak, hogy még csak a petezsák látszik, az embrió még nagyon kicsi, meg ilyesmi. Az orvos is ezt mondta, talán, hogy megnyugtasson. Nem tudom felidézni, hogy mi ment bennem végbe akkor, amikor megtettem ezt. Egyáltalán nem megy. Olyan volt,mintha köd lenne az agyamon, iszonyatosan meg voltam ijedve, nem akartam egyedülálló anya lenni, pénz és végzettség nélkül, azt hittem ez a jó döntés. Nagyon tönkrementem bele.Minden nap gondolok rá, iszonyatosan megbántam és elmondhatatlanul szenvedtem. És senkitől nem tudtam, mertem segítséget kérni, hiszen én tettem, az én döntésem volt. Hibáztattam mindenkit, az apát, az embereket, akik azt mondták, vetessem el, de igazából mélyen tudtam, hogy ez az én felelősségem volt, az én bűnöm. Mert bűn volt, bárki bármit is mond.

Ő az én gyerekem volt. Éreztem a jelenlétét, éreztem, hogy terhes vagyok és mégis a "terhességmegszakítást"választottam. Ami azért egy csalóka kifejezés, mert hát nem megszakítás hanem végleges, visszafordíthatatlan befejezés.

Az én személyes fájdalmam nem lehet általános érvényű. Nem biztos, hogy te így fogod megélni. Nem mondom, hogy tartsd meg, nem mondok semmit, csak gondoltam ezt megírom, mert bárcsak akkor nekem is elmondta volna ezt valaki, hogy ez is lehet belőle.

Bárhogy döntesz erőt és kitartást kívánok!

Kedves kérdező, és kedves Saveme! Személy szerint örülök, hogy van, aki "Nem vagyok orvos, és Bibliás indokokkal jövök elő" aspektusból is leírta a véleményét, már csak ezért is értelme volt, hogy előtte leírtam a tudományos tényeket.

Azt gondolom, hogy a kérdezőnek a helyes döntéshez joga van a minél szélesebb körő tájékoztatáshoz, amiben helye lehet a tudományos, és a "Bibliás" érveknek is... hogy mindenki ki tudja választani a számára elfogadhatóbbat.

Egyébként ugye itt nem az "abortusz vagy kihordás" c. kérdés merült fel, arról dióhéjban annyi a véleményem, hogy az ember bármelyiket választja az élete egy adott pillanatában az akkori körülményei meg lelki állapota meg véleménye alapján, később bármelyiket lehet jó döntésnek is tartani, meg meg is lehet bánni. Mint ahogy minden más nagyobb horderejű döntést is az ember életében.

Asszem nem feladata a válaszadóknak, hogy a kérdezőt bármiféle módon is befolyásolni, vagy pláne manipulálni akarják, a feladat valami olyasmi, hogy minél szélesebb körü infókkal elősegíteni a szabad döntéseket.