Fiúk, férfiak ti mit gondoltok a menstruációról?

31.

"Bárcsak nekem is a menstruáció lenne a legnagyobb "problémám"!"

Na, az eddig leírtak alapján ezt el tudjuk hinni, hogy sajnos ennél komolyabb problémáid vannak.

32.

Veletek csak annyi a baj, hogy hisztisek, élősködők és életképtelenek vagytok. Gondolom, ez nem nagy probléma a ti "értékrendetek" szerint. :D

Végigolvastam a válaszokat és a 17 éves válaszolónak szól leginkább a kommentem, hogy nézzen utána az endometriózisnak, mert nagyon alattomos betegség, ami nagyon nehezen diagnosztizálható, drága műtéti beavatkozással orvosolható és szörnyű fájdalmakkal jár. Egy másik embert, mielőtt lenéznénk fontosabb lenne megismerni a történetét. Persze én is ismertem olyanokat, akik a menstruációjukkor a világ végét játszották el például testnevelés órán, majd óra végén nevetve távoztak, mert csak egy alibi volt az egész, de én most nem ezekről az esetekről beszélek.

17 évesen valószínűleg még nem tapasztaltad meg a másodrendűségedet, aminek a társadalom bélyegez csak azért mert nő vagy. Egy ilyen világban végtelenül elszomorító, hogy még a női nem is széthúz, ahelyett hogy egymást támogatva erősítenék meg jogaikat.

17 éves nagylány!

Igazán nem szeretnélek megbántani, de zsenge korod és tapasztalatlanságod ellenére nagyon leértékelő vagy a többi nőtársaddal. Tudod, ha az autópályán mindenki szembe jön, azért akkor egy idő után el lehet gondolkodni… Írásod nagyon távol van a nőiességtől, goromba és durva hangvételű, ami jelzi, hogy nagyon nem érted, hogy mit jelent az, hogy nőnek lenni! Ebből az is következik, hogy a férfiak sem fognak nőnek tekinteni, inkább egy olyan félresikerült nőneműnek, aki farkat növesztett.

A menstruáció bár teljesen természetes, sajnos sok nőnél fájdalommal, rosszulléttel járhat, ami szülés után sokszor jelentősen csökken. Vannak szerencsés nők, akinél semmi fájdalom nincs. Ez szerencse és nem dicsőség kérdése. Nem vagyunk egyformák.

35.

Undorodom a nőiességtől. Párkapcsolatot és gyereket soha nem szeretnék, ezért teljesen mindegy nekem az, hogy miként gondolnak rám a férfiak.

Ha én választhattam volna, férfinek születtem volna, mert én leginkább a nagy testi erőt, a szívósságot, a magas fájdalomküszöböt és a bátorságot tisztelem. Imádok sportolni és még a fiúk közül is rengeteget lefutok- a lányok közül meg szinte mindenkit.

Szerintem igenis dicsőség, hogy annak ellenére is, hogy az általanosságban nyápic nemhez tartozom, vagyok én is olyan szívós, mint egy férfi és nem rinyálok egy semmiség miatt.

"Vannak szerencsés nők, akinél semmi fájdalom nincs. "

Én nem mondanám szerencsésnek azt, hogy van egy olyan testi tulajdonságom, ami teljesen normális, ráadásul előnyös, ennek ellenére még én vagyok hülyének nézve. Egyszer, kisebb koromban beszéltem a többi lánnyal ezekről a női dolgokról és amikor megmondtam, hogy nekem nem fájt soha, közölték velem a retardáltak, hogy olyan nics és én egyébként is biztos "kislány" vagyok még.

Hát, ha életképtelen az ember, akkor valóban nincs ilyen.

Még én vagyok a "kislány", amiért nem hisztizek a semmin. Szégyellheti magát, aki így gondolkozik.

Nagyon szomorú híreim vannak 36! Férfi sosem lesz belőled, hacsak át nem operáltatod magad , és nég akkor sem teljesen. A férfiaknak maximum megdugni leszel jó, ami előbb utóbb teljesen tönkre fogja tenni a kis lelkedet. A nőiségről kialakított belső képed nagyon negatív, amit azért sajnálok, mert bizonyára sosem volt részed megfelelő gondoskodásban, gyengédségben, empátiában. Sosem élted át, amikor egy férfinek te vagy a világ, a királynő, a legfontosabb az életében, akiért ölni is képes! Aki egy nagy harcost is simán lekenyerez:) Aggódom érted, mert az állandó leértékelések miatt nem sok minden marad majd, ami örömet okoz. Ez a nárcizmusnak az igazi tragédiája. Az előbb utóbb bekövetkező mély örömtelenség, depresszió.

A menstruációs fájdalom nem kóros dolog önmagában, de bizony nagyon meg tudja viselni az embert. Ha volt már vírusos hasmenésed miatti kiadós hasgörcsöd, ez hasonló, csak órákig el tud tartani.

Az öröm, ha nem fáj, örülj neki! Egy komoly nehézséggel kevesebb. Ezért senki nem néz hülyének. Amiért a válaszolók dühösek rád, az a stílus, amivel minősítesz másokat es az empátia hiánya. Ez bizony nagy baj! Egy hiszti és a fájdalom miatti valós rosszullét nem ugyanaz. Ezt azért tudni illene megkülönböztetni. Még valami: egy nő nem attól lesz erős, mert tonnákat pakol arrébb:) egy nő a család nyaka, aki a fejét mozgatja:)

37.

Nem írtam, hogy férfivé akarnék válni. Így, hogy nőnek születtem, elfogadtam, hogy ez van, de nőiesen viselkedni nem fogok soha.

Családra és párkapcsolatra nem vágyok, ezért nem lesz, ami tönkretegye a lelkemet.

A nárcisztikus személyiségzavar és a pszichopátia pedig pszichiátriai kórképek, amiket hozzá nem értők nem diagnosztizálhatnak nálam sem.

"Az öröm, ha nem fáj, örülj neki! Egy komoly nehézséggel kevesebb."

Komoly nehézség például, ha valakit bántalmaznak a szülei, zaklatnak az iskolában, mély szegénységben él, éhezik, háborús övezetben nő fel, halálos beteg vagy komoly lelki problémái vannak.

Egy menstruációt ne hasonlítsunk már ezekhez.

A fent leírtak csak példák, termeszetesen más komoly nehézségek is vannak ezeken kívül. Az most nem tartozik ide, hogy nekem milyen valós problémáim vannak, de én hálás lennék érte, ha testi fájdalmakra elcserélhetném őket. Akinek valódi problémái vannak, azt a testi fájdalom már nem érdekli.

Empátiát meg valóban nem szoktam érezni. Ha jó, ha nem jó, nem tudok rajta változtatni, de nem is akarok.

" Még valami: egy nő nem attól lesz erős, mert tonnákat pakol arrébb:) egy nő a család nyaka, aki a fejét mozgatja:)"

Hát, ha nem kell erő sem hozzá, akkor gyere és fusd le velem a maratont. Ne aggódj, nem lesz abban semmi nehéz, még edzés nélkül sem. Aki menstruálni tud, az nem fárad harminc kilométer után sem. ;)

A nárcisztikus vonások nem egyenlőek a nárcisztikus szemelyisegzavarral. Személyiségzavart senki nem fog neten diagnosztizálni látatlanban. Azt, hogy hozzáértő vagyok-e vagy sem maradjon inkább anonim:)

A női irányítást és erőt nem sikerült megérteni, amire céloztam. Nem a fizikai erőre gondoltam.