Mit gondoltok? Hosszú, ködzönöm, ha elolvassátok

egész nap csak arra van erőm, hogy egyik ágyból átfeküdjek a másikba, úgy indult, hogy hétfőn este egy számomra fontos esemény után képtelen voltam megállítani a gondolataim káoszát és pörgését, ordítani akartam és kárt tenni magamban, mert nem tudtam elviselni az érzékelésem intenzitását, ezért ittam valamennyi alkoholt (2 pohár bor), de nem sokat, csak hogy valamennyire üresebb legyen a fejem, és aludni tudjak, mert másnap volt egy vizsgám, ami, bár eddig az ilyesmi mindig pozitívan hat rám, egyszerűen nem fért be a tudatomba. Kedden reggel nagyon fáradtan ébredtem, és olyan volt, mintha az egész világot csak kívülről szemlélném, teljesen közömbös voltam minden iránt, és az érzékeim mintha belassultak volna, és másodperces késéssel érzékeltem mindent, és elég furcsán, próbálok mondani egy példát, ha megérintettem valamit, akkor az információ és az érzet nem egyszerre jött, hanem részletekben, mint ahogy egy hullám csapja meg az ember arcát lassítva. Azóta nagyjából folyamatosan így érzem magam. Régebben is volt már ilyen, nagyjából 1 évvel ezelőtt, akkor néhány nap után elmúlt, illetve akkor volt egy olyan élményem, hogy mintha a vérem helyén víz lett volna, ezt muszáj volt ellenőriznem, bár tudtam, hogy ez nem lehet valóságos, mégis. Ami akkor és most is jellemző volt, az az érzelemnélküli üresség.. illetve még azt tartom fontosnak leírni, hogy az utóbbi időben gyakran volt olyan érzésem, mintha összeszorítanák a tüdőmet, és nem tudnék levegőt venni rendesen, mert a nem engedi valami nyomás a mellkasomon. Ez általában szívdobogással párosult. Ezenkívül előfordul, hogy dührohamaim vannak, egyszer egy fémmel rögzített fiókot kitéptem a helyéről, utána nagyon sírtam, amiért nem tudom kontrollálni magamat. Mostanában megfordult a fejemben, hogy valahogy meg kéne engem szüntetni, de eddig szerencsére nem tettem semmit. Amikor elmúlnak ez a fázis, folytatom a dolgaim, mintha mi sem történt volna, és nagyon távolinak érzem az összes leírtat, olyankor azt érzem, hogy engem az Isten választott ki, annyira jó és tehetséges vagyok.

Én szeretném, ha véget érne ez az egész, de az a gomd, hogy képtelen vagyok elmondani ezeket így bárkinek, akár szakembernek (eddig 4nél jártam) akár családnak, barátoknak. Most azt érzem, hogy nem tudom irányítani ezt az egészet. Napok óta nem tudok éjjel 3 előtt elaludni.

Arra is gondoltam, hogy feliratok emiatt valamit

Mindezek ellenére nem érzem azt hogy képes lennék például gyógyszert szedni, vagy megosztani ezt valakivel