Teljesen kikészítenek a szomszédaim, úgy érzem, nem bírom tovább, mit tegyek?

27 éves nő vagyok, első lakásunkban élünk a férjemmel 2 és fél éve. Ezelőtt semmi probléma nem is volt, azonban lassan már 1 éve egyetemisták bérlik a felettünk lévő lakást. Amikor beköltöztek, úgy viselkedtek ,mint az állatok, éjjel 2-3-kor is üvöltve beszéltek, ajtócsapkodás, nyerítve röhögés, amitől nem tudtunk aludni vagy ha sikerült is elaludni, megébredtünk mindig (egyébként nap közben is ilyenek). Egy hét után beszéltünk velük személyesen, ők ezt nem is gondolták volna, bocsi, bocsi... Egy hétig sikerült viselkedniük, majd kezdődött minden előlről. Megint beszéltünk velük, bocsi, bocsi most már lerázós, bunkó stílusban, hogy mit zavarjuk őket. Őket látszólag semmi nem érdekli, hogy kit zavarhatnak, magasról tesznek rá.

Megint csend és nyugalom, majd folytatódott minden pár héttel később, stb... A ház gondnokának szóltunk, aki beszélt velük, megint viselkedtek egy darabig de aztán kezdték előlről.

Most egy hónapja úgy elszakadt a cérna, hogy lementem és emelt hangon mondtam el, hogyan kellene egy társasházban viselkedni. Bocsi, bocsi, de most nem hagytam magamat lerázni, és rekord ideig, 1 hónapig tudtak viselkedni.

A héten megint elkezdődött a műsor, irány a gondnok, aki akkor felveszi a kapcsolatot a tulajdonossal, leállítja őket, vagy birtokvédelmi eljárást indítunk ellene. És itt vagyunk meglőve, a tulajdonos nem adott meg elérhetőséget, csak a neve van a nyilvántartásban, amit a ház vezet. Nem tudom már, mit csináljunk ezen a ponton. Az eljárásnak is nem tudom, lenne-e értelme, mert tanúk rajtunk kívül nem biztos, hogy lennének.

Közben lelkileg ez (meg a kialvatlanság) teljesen felőröl, a családomból ezt nem értik meg, ezért elkezdtem pszichológushoz járni (anyagi veszteség nekünk), hogy ne őrüljek meg. Hiszen a munkában is helyt kellene állni (megint csak anyagi veszteség, vállalkozóként dolgozom = annyit keresek, amennyit dolgozom) közben és élni a mindennapjainkat, de már ha csak meghallom őket elönt az ideg. Szeretjük a lakást, a környéket, nem akarnánk elköltözni (és vajon megvennék így a lakást ilyen szomszédokkal?), de már elgondolkodtunk rajta.

Kérlek írjatok valami bátorítót, tapasztalatot, hogyan lehetne ezt megoldani és ép ésszel kibírni?

(ezoterikus és bibliai üzeneteket nem kérek)