Van itt olyan, aki maladaptív álmodozásban szenved? Mesélne róla?

Elalvás elött, utazás közben, esetleg egy unalmas tanórán igazán hasznos. :D

Olyan mintha egy "mesét" mesélnék magamnak vagy nem tudom mihez lehetne a legjobban hasonlítani.

18/L

Nem tudom hogy mi számít már kórosnak. Én elalvás előtt, utazás közben és néha tanórán töltöm el saját történetek újra és újra játszásával az időt.

Ha a barátommal, családommal vagyok vagy fontos dolgot végzek ami leköt nem gondolok ezekre a történetekre. De azért olykor olykor fel merül bennem hogy had bújjak ágyba, mert nekem az elalvás előtti kis játszadozás az elmémmel igazi kikapcsolódást jelent, mint egy könyv olvasás értsd úgy. Csak itt magam formálok mindent. De az álmodozásban akármit kigondolhatok, világokat formálhatok, karaktereket hozhatok össze. Igen, gyakran ilyenkor képes vagyok magamat megsiratni.

Az én álmodozásom azonban rendszerint ismert karakterekkel van, (filmekből, animékből) nem én találom ki, vagy ha új karakter van akkor is a saját belső tulajdonságaimmal ruházom fel. Az általam ismert karaktereket pedig új világba csempészem bele. Ezek rendszerint romantikus történetek egyébként. Mintha regényt írnék fejben.

De egyébként rendben vagyok a barátommal, és mellette nem gondolkodok semmi ilyenen és nem is tartom valóságnak őket. :D Tehát rendben van a magánéletem. Ezek olyan kis mesék, játszadozások az elmémmel. :D

Sziasztok!

Nos...amiota az eszemet tudom, maladaptiv álmodozásban szenvedek. Azt eddig is tudtam, hogy nincs rendben a dolog, de eddig ártalmatlannak gondoltam a dolgot. Csak mostanában kezdtem el elemezni ezt a dolgot,es már abszolut világossá vált számomra a dolog. Mindig azt hittem, ez a szintü álmodozás csupán saját magam szórakoztatása, viszont most már tudom, ez nem más, mint védekezö mechanizmus.

Anyukám 3 éves koromban meghalt,aztán egy olyan családba kerültem (rokonaim),akik nem szerettek, vagyis az érzelmi intelligenciájuk elég alacsony. Sosem szeretgettek,sosem dicsértek,sosem mondták,hogy szép vagyok (pedig igen), sosem mondták,hogy okos vagyok. Emellett pedig egy másik rokonom gyerekkorom óta szexuálisan molesztált. Mivel a befogadó családom olyan hideg volt, nem volt soha bizalmasom, mindig egyedül voltam.

Szóval amióta az eszemet tudom, esténként vagy amikor ki tudtam kapcsolni ébrenlétben az agyamat, elmenekültem egy világba. Egy konkrét világba,amit én épitettem fel. Ebben a világban,én egy okos,szép,erös, sérthetetlen ember vagyok, aki végül boldog lesz. Becsukom a szememet,és olyan fantáziavilágot látok,mintha filmet néznék, de mindent én irányitok, minden apró részletet.

Nem hibáztatom magam emiatt annyi szarság után. Igazából bajt,kárt nem okoz ez a fajta álmodozás. De nyilvân tudva azt,hogy ez egy kényszer, egy bizonyos szinten zavar, de mindettöl függetlenül ma már egy szép, normális életem van.

Remélem, segitettem picit 😊