Idegösszeomlás? Sürgős!

Beszélgess bizalmas emberekkel sokat, helyettesítendő a pszichiátert. (Ha felkeresned egyet, jó drágán (6-8ezer/óra) majd álmokat elemez veled kb., elsüt pár ötletet amit az okos könyveiben olvasott vagy kitalált, majd maximum felír egy bogyót, hogy szedd. És csak még idegesebb leszel, hogy ennyi pénzt költöttél rá és még mindig feszült vagy, meg hogy nyugibogyó nélkül nem megy az alvás.)

Meditációt jó szívvel tudom ajánlani, keress néhány neked tetsző zeneszámot a YouTube-on vagy máshol, és esténként fél-háromnegyed órát gyertyafényben, nyugodtan hallgasd egy csésze tea mellett. Közben arra kell figyelni, hogy kiüríted a fejedet, érzelemmentesen megvizsgálod pl a gyertyalángot, vagy egy szép képet, és nem gondolsz különösebben semmire.

Írd ki magadból az érzéseidet! Naplóban, vagy asszociációs írásban (3 oldalt megállás nélkül kell írni, teljesen mindegy miről, ha nem jut eszedbe semmi akkor is folytatni kell. A végén visszaolvasni, majd pár nap múlva újraolvasni, és elgondolkodni rajta). Esetleg fórumokon, de itt is ezt tetted végül is. :) Ez is jó levezető dolog.

Gondolj arra, hogy a te saját életed megvan, abban vannak lehetőségek, azt tudod alakítani, a kezedbe venni, irányítani.

Nem írtad, ez mióta megy így és én sem vagyok a gyógyszerek híve, de ha már régóta fennáll ez az állapot, igenis menj el pszichiáterhez!

Nem kell magándokihoz menni, keresd fel a legközelebbi ideggondozót és ott felírnak neked valamit, amitől jobb lesz.

Most nem írom le ide az egész történetemet, mert hosszú lenne, a lényeg, hogy nálam 17 évesen megállapítottak egy szorongásos depressziót, ami azóta 4-szer jött elő, nem részletezem milyen borzalmas tünetekkel.

Egyik alkalommal sikerült "legyőznöm", én is úgy voltam vele, hogy "nem akarom, hogy gyógyszerektől legyen jókedvem és azoktól legyek csak nyugodt", egy évig semmi baj nem is volt, de utána még intenzívebben jött ki.

Szóval ezt értem el a nagy "önterápiámmal".

Több mint másfél-két éve semmi bajom, az utolsó"hullám" után elkezdtem gyógyszereket szedni, jobban lettem, és amikor már úgy éreztem újra önmagam vagyok, abbahagytam a szedésüket és azóta is jól vagyok.

Persze néha megesik, hogy érzem, hogy "úgy" vagyok feszült és akkor beveszek egy bogyót, de ez szerencsére nagyon ritka :).

Szóval, nálad valószínűleg minden összejött (megcsalás, veszteség) és ez nehezedik most rád.

Én szerencsés vagyok, még nem veszítettem el senkit ,aki fontos volt, de bizonyára a gyászfolyamat része, amit most átélsz.

Szóval nem azt írom, hogy rohanj dokihoz, ha ez még friss, félre ne értsd, csak tényleg nem írtad le, régóta van-e így.

Ha viszont régóta, akkor tartom,hogy irány az orvos.

L/23