Öngyilkos akarok lenni! Élet ez így?
Generálom magamnak a problémákat, nem végzem el magam körül a feladatokat, lassan ellep az, hogy egyszerre összejön minden. De nem tudom csinálni, mert egy lusta senki vagyok. Annyira gyűlölöm magam. Persze okkal kapom sorra a szidásokat, akkor meg összetörök, és méginkább semmi kedvem. Se élni nincs kedvem. Bármi történik, sose jó. Traumák, stressz, magány, minden! Összeroppant az egész, az egyetlen tervem ebből való menekülés, de olyan nincs ezért inkább öngyilkos akarok lenni. Nem én vagyok az az ember aki az életee érdemes, mert életképtelen vagyok. Nem akarok küzdeni, amúgy is semmi örömöt nem várhatok csak a nyomor..
Egyáltalán nincs már semmi életkedvem, de semmi. Folyton kapom a megalázást minden irányból, ők is örülnének, ha nem lennék.
Láttam én már eleget ebből a világból ahhoz, hogy ne akarjak egy percig se itt maradni, undorító az egész, bánom, hogy ember vagyok.
Már két hónapja szenvedek csak, semmi értelmem nincs. Minden nap úgy kelek fel, hogy majdnem sírok, mert felkeltem. Számomra nincs az életnek értelme. Nem kell itt azt mondani, hogy találd meg az apró örömöket. Én kerestem, de csak mégszomorúbb leszek tőle.
Mindentől gyomoridegem van, egész nap sjnálni tudom csak magam. Annyira rossz minden, nem tudom elviselni tovább. Örülne mindenki, ha nem lennék. Nem vagyok se hasznos, se okos, se ügyes, nem tudok helyt állni, mert lusta vagyok. Elrontottam az egészet, nem tudom már visszacsinálni. Közben eltapos minden és mindenki. Próbáltam küzdeni, nincs semmi értelme. Semmi jövőképem nincs, reménytelen. A holnaptól is félek. Kudarc leszek, tudom
Problémát generálok.. vagdostam magam..a hegek ott vannak, ki tudja meddig. Persze, hogy rejtegethetem. Nehéz így egyuüttélni a dologgal. Újra vagdosni akarom magam, ha látom. Nem lehetek pólóban, stb
Egy szóval nem akarok élni. Amúgy is egy senki vagyok. Csak a rosszat kapom.
Kétszer próbáltam megölni magam eddig. Senki nem tud róla.
válasza:Miből gondolod, hogy az öngyilkosság megoldás? Mért gondolod, hogy ha meghalsz jobb helyre kerülsz? Mért ostorozod magad és mért nehezíted meg a saját helyzeted? Mért nem próbálsz meg egy picit is pozitív lenni? Mért nem tűzöl ki apró célokat amik értelmet adnak napról napra?
Amíg a múltaddal és a jeleneddel vagy elfoglalva sohasem lesz jobb a holnapod. Fektess be a jövődbe, mert azon tudsz változtatni!
válasza:Higgyétek el, képtelen vagyok rá.
#1: nem érdekel mi lesz ha meghalok. Valószínű, hogy az örök tudatlanság, nulla fájdalom. Nem létezés, a semmi. Tudja mindenki.. mint amikor még nem születsz meg, nem is létezel. Na ilyen. Nem hiszek semmiben. De ha tényleg van menny és pokol, akkor én igen nagy sz*rba vagyok, és asszem majd kavargatom a levest a kék ibolyák alatt. Na kb ennyire érdekel, hogy mi lesz ha meghalok.
Nem akarok élni, ha nincs tudat, akkor mire vágyjak? Dejó, holnap ez meg az lesz, ami jó élmény. Ja és ha meghalok, akkor nem tud melengetni az az érzés, hogy milyen szép emlék volt anno.
Én csak nem akarok létezni. Úgysem tudok erőt venni magamon. Arra is rájöttem, hogy ép ésszel nem tudom túlélni azt, ami körülvesz. És nem. Ez nem élet így. Hogy arra várok, melyik lesz az utolsó napom. Vajon mi gyötör holnap. Miattam van ez az egész, velem nincs vesztenivalója senkinek. Megöregedni sem akarok. Mondom, hogy ez nem nekem való. Nem én akartam, hogy megszülessek.
válasza: válasza:Hasonló gondolatok gyötörnek engem is néha, a mai napig. Vagdosás helyett a bőrt tépkedtem sebesre a kézujjaimon, mert "megérdemlem". Senki sem tartott fegyvert a fejemhez, hogy csináljam, mégis pusztítottam magam. Füveztem is egy jó darabig, ami csak látszólag tett helyre, de beláttam, hogy nem füvezhetek életem végéig, úgyhogy letettem. A PMO-tól is kénytelen voltam megszabadulni (pornó maszturbálás orgazmus), mert láthatatlanul leszívta az agyamból az élni akarást.
Ha neked is vannak ilyen káros szenvedélyeid, akkor azoktól szabadulj meg egyelőre. Ez is elég nagy kihívás lesz, mire foglalkozhatsz a jövőddel.
Én fél éve munkanélküli vagyok, az utolsó helyen besokalltam a gyűlölettől, és saját vállalkozással akartam pénzt teremteni magamnak. Nem sikerült. Nagyszülői házban tengődök, szerencsére támogatnak, hogy ne haljak éhen. Eléggé erős imposztor-szindrómám is van, nem érzem magam elég jónak. Nem mertem sokáig jelentkezni állásokra, mert miért is kellenék én bárkinek is... De hát nem is ismernek engem, lehet hogy az a szánalmasan kevés, amit produkálni tudok pontosan elég lesz nekik. Ki tudja, megpróbálom! Utasítottak már el ezelőtt is.
Elég szar érzés ez, amit érzel most, megértelek. Belekerülsz egy gondolatspirálba és ismételgeted ugyanazt magadnak hosszú percekig, míg egyre rosszabbul érzed magad. Keresed a megoldásokat, kiutakat, de egyre csak az öngyilkosság marad hátra, mert az a legegyszerűbb. Ezen én is túlestem (egy kísérleten is...). Csak akkor vagyok valamelyest nyugodt, amikor semmire sem gondolok. Meditálással elérhető.
Kell valami cél, mint mindenkinek, amiért élni tudsz. Mindenkiről elmondható, hogy biztonságban akar lenni, legyen lakása, ahol biztonságban aludni tud (akár saját), ismerősök, barátok. Ezek jó messzi célok, egy lépésben nem elérhetők. Ezt aláírom, senki sem tudja egyből meglépni ezeket.
Ha már annyira rendbe tudod szedni magad, hogy nyugodtan ki tudj kelni az ágyból, és csak néhány rossz gondolatod legyen magadról, akkor az már haladás.
Egyél rendesen, szedjél vitaminokat. Én most a napokban fogok elmenni patikába multivitamint kérni a maradék kevés pénzemből, mert eléggé hiányos volt eddig az étrendem. A szervezetünk így nem tudja előállítani azokat az anyagokat, amitől jól kellene érezni magunkat!
Az se rossz, ha kimozdulsz a négy fal közül. Teljesen céltalanul. Tudod mit szoktam én csinálni? Csak kimegyek a levegőre, járok néhány percet, aztán vissza a szobámba. Lenyomok pár fekvőtámaszt (10-et mondjuk), hogy a testem érezze, hogy szükség van rá.
Ezek mind apró dolgok, amik nem örömök, csak olyan kis igénybevételek, amiket akár most is meg tudsz csinálni. A szervezeted meghálálja.
Visszatérve a nagy célokra, ahhoz hogy elérd őket, le kell bontani kisebb lépésekre. Esetedben előfordulhat, hogy szinte végtelenül kis lépésekre lesz szükséged a motiválatlanság miatt. Semmi gáz, így is működik a dolog. Eltarthat egy darabig, de ha minden nap teszel valami keveset magadért, nyert ügyed van.
Hirtelen ennyi jutott eszembe a témával kapcsolatban, most találom ki én is ezeket, mert még én is messze vagyok a céljaimtól.
Hány éves vagy amúgy?
válasza: válasza: válasza:Nem tudok segitseget kerni. Meg fiatal vagyok, így kell hozzá szülő.
Valaki szólni mer a szüleinek, hogy baj van. Hát nem én vagyok az a valaki.. Senki nem tudja, mit érzek. Tényleg senki. Ha meg megtudná valaki, legyen az bárki, én biztosan fejjel rohannék a falank. Ez nekem a legféltettebb titkom. Hogy senki ne tudja meg, hogy egy törékeny, "elmebeteg" életgyűlöló boldogtalanság vagyok. Tudom, miket okoz, ha kiderül valakiről, milyen gyenge valójában. Igen, azóta pokol az életem. Pedig elszakadtam abból a közegből, gyökeresen váltotattam magamon, minden kapcsolatot megszakítottam. De belül azért elég sz*r, hogy nem lehetek saját magam. El kell játszanom a szerepemet.
Többé nem akarok ezzel hibát követni. Nálam egyszerűen ez a világvége. Nem. Én kívűl mosolygok, vicces vagyok, vagy csak szimplán unott. A szüleimnek meg egy utolsó bunkó, nyilván hül*e vagyok, le is néznek, ha valami bajom van. Hozzájuk én nem fordulok. Sem a többi emberhez. Abból semmi jó nem származhat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!