Honnan tudom, ha megőrültem?

ajánlom Feldmárt, márha nem ismerted

[link]

Az pedig 22-es csapdája. Joseph Hellertől..

"Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája volt, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valós helyzetben saját biztonságára gondol, az döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges, akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie; de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell."

"Honnan tudom, ha megőrültem?"

Ha megőrülnél, azt mindenki más előbb tudná, mint te.

"Rengeteg alapvető kérdés foglalkoztat, álmok, élet, halál, tudat, elme, már lassan nem tudom mi valós, mi álom, mi illuzió, mi a tudat játéka"

Akkor olvasd el René Descartes-tól az Elmélkedések az első filozófiáról-t. Pont ezzel foglalkozik.

"különben is lehet őrült vagyok és csak azt képzelem, hogy normális vagyok, nem?"

Szemben a normális emberrel, aki időnként kételkedik abban, hogy normális-e, az őrülteknek sziklaszilárd meggyőződésük, hogy nekik van igazuk.