Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Szociális fóbiám lenne?

Szociális fóbiám lenne?

Figyelt kérdés

Nem tudom eldönteni... Mondtam már anyukámnak hogy valami nincs rendben de ő csak annyit mondott, hogy csak introvertált vagyok.

Nagyon kevés barátom van sőt igazábol csak egy közeli. Nem szeretek eljárni otthonról, ha valamikor elhívnak valahova hazudok, mert félek hogy ott új emberek előtt kell szerepelnem, és rossz benyomást kelltek. Nem szeretek egyedül sétálni, mert úgy érzem hogy a velem szembe jövők engem néznek. Volt már olyan is hogy amikor megláttam egy távoli ismerősömet hirtelen megfordultam és inkabb kerültem, mert féltem ha köszönök neki és ő nem köszön vissza akkor jól beégek. Amikor idegenekkel beszélek folyton rázogatom a lábam, meg tördelem a kezem és sajnos a nyelvem is megbotlik ilyenkor. Ugyan ez van ha kikell álnom az osztály elé beszélni, hogy megbotlik a nyelvem vagy teljesen rossz nyelvtannal beszélek. Amikor boltban vagyok, nem merek fizetni, mert mindig az jár a fejemben, hogy mögöttem áll a sor és arra várnak hogy fizessek. Néha sajnos egyedül kell elmennem bevásárolni, és ilyenkor fizetésnél mindig remeg a kezem, leejtem a pénzt, bénázok stb... Mostanában már nem is buszozok ezért inkább gyaloglok 45 percet haza. Még rengeteg ilyen kisebb dolog van de ami még nagyon zavar, hogy nem merek nyilvános helyeken wc-zni mert zavar hogy mások azt hallgatják. Főleg ha nagy a sor akkor meg az zavar, hogy biztos mindenki azon gondolkodik mit csinálok a wc-ben.

Nem tudom mit tegyek...:( Nem voltam mindig ilyen. 16/l

2018. dec. 8. 17:03

1 2 ❯

1/11 anonim

válasza:

Velem is így volt egy ideig, de aztán igyekeztem nem törődni ilyen dolgokkal, meg elkezdtem buszon is zenét hallgatni, amik tetszettek és csak arra figyelt, később meg már "újra megszoktam" a környezetem és mostmár minden olyan mint régen, már barátom is lett. :) 18/l

2018. dec. 8. 17:12

Hasznos számodra ez a válasz?

2/11 anonim

válasza:

Zárkózott vagy, nehezen barátkozol, szégyellős vagy, mert kamasz vagy. Majd elmúlik. Túlélhető. Ne aggass magadra mindenféle címkét, hogy aztán majd erre hivatkozva ne kelljen később se emberek közé menned. Mindenki ilyen 16 évesen, csak van, akin kevésbé látszik, mert nagyobb a pofája. ;-)

Akár hiszed, akár nem, nem körülötted forog a világ: 99%, hogy senkit se érdekel, sőt, észre se veszi azt, ami miatt neked remeg a kezed, meg ami miatt nem mersz vécére menni... Mindenki megy vécére, nem? Természetes emberi folyamatok, nem? Tanuljál bioszt, és tudjál róla, hogy minden, amiről ott hallasz (izzadás, remegés, büdös puki, stb.) mindenkire vonatkozik, nem csak rád. Mindenki jár vécére, hát menjél te is.

Szedjél leszaromtablettát, és olvass Janikovszky Évát!!!

[link]

2018. dec. 8. 17:17

Hasznos számodra ez a válasz?

3/11 anonim

válasza:

Nem lenne, hanem masszívan az van, de méghozzá nagyon súlyos! Feltétlenül pszichológushoz kell menned, mert perceken belül nem fogsz tudni kilépni a házból! Nem az iskolapszichológushoz, hanem egy fizetős klinikai szakpszichológushoz. Addig piszkáld az anyukádat, amíg nem talál neked egyet (a keresésben viszont segíthet az iskolapszichológus), és nem vállalja a kifizetését, ami havi kb 40-50 ezer Ft vagy több.Érthetetlen, hogy mért vagy ilyen kórosan önbizalomhiányos, de neked kell dolgozni rajta, és elhinni, hogy semmivel nem vagy kevesebb, mint bárki más. Tessék tudatosan belemenni az ilyen fóbiás helyzetekbe, és minden alkalommal tudatosítani, hogy túlélted, senki nem harapta le a fejed, hanem választ kaptál a kérdésedre, odaadták, amit kértél, kivárták, amíg felszeded a leesett pénzt, és a szomszéd WC-ben még hangosabban pisilnek, mint te. Ha valaki nem köszön neked vissza, azzal ő égeti magát, nem te. Kettőtök közül te viselkedtél normálisan.

2018. dec. 8. 17:18

Hasznos számodra ez a válasz?

4/11 anonim

válasza:

Egyértelmű, hogy szociális fóbiád van. Értelmetlen a félelem, amit érzel. Ez abból adódhat, hogy túlságosan sokat foglalkozol azzal, mások mit gondolnak rólad. Ezt meg kell tanulni leszarni. Nem másoknak éled az életed, hanem magadnak! Keress fel szakembert hogy minél hamarabb túl legyél ezen.

2018. dec. 8. 17:23

Hasznos számodra ez a válasz?

5/11 anonim

válasza:

"Nem lenne, hanem masszívan az van, de méghozzá nagyon súlyos! ... Kettőtök közül te viselkedtél normálisan."

Akkor annyira azért mégsem lehet súlyos, ha normálisan tud viselkedni.

2018. dec. 8. 18:04

Hasznos számodra ez a válasz?

6/11 anonim

válasza:

Szövegértés, 5-ös hozzászóló, szövegértés! "inkabb kerültem, mert féltem ha köszönök neki és ő nem köszön vissza akkor jól beégek." Ez szerinted normális viselkedés? A "te viselkedtél normálisan" kifejezésmódom arra a helyzetre vonatkozik, ha a kérdező köszön, de nem fogadják. Csakhogy jelenleg nem itt tart.

2018. dec. 8. 18:28

Hasznos számodra ez a válasz?

7/11 anonim

válasza:

Amiket itt felsoroltál az inkább megfelelési kényszer, nem fóbia!

2018. dec. 8. 18:42

Hasznos számodra ez a válasz?

8/11 A kérdező kommentje:

Sajnos anyukámra nem számíthatok... Azt mondta hogyha tényleg beteg lennék azt ő már észrevette volna (anyukám gyerekorvos), csak sajnos ő nem tudja mit érzek nap mint nap. Én is csak végső esetben gondolom azt hogy ez fóbia, mivel a régi barátaimmal elvagyok, ha nem is olyan közeliek...

2018. dec. 8. 19:28

9/11 anonim

válasza:

"anyukámra nem számíthatok... sajnos ő nem tudja mit érzek nap mint nap"

Ha elmondanád neki, számíthatnál rá. Legyél vele őszinte, és beszélgess vele sokat.

2018. dec. 8. 21:40

Hasznos számodra ez a válasz?

10/11 anonim

válasza:

Az, hogy ez majd elmúlik magától hülye tanács , aktívan kell dolgokat tenned amik feltöltenek erzelmileg, magadon túl helyezni a fókuszodat, olyan emberekkel lenni akik pozitívak és nem lehuznak

Ez a dolog a genetika és a kedvezőtlen környezeti befolyások miatt alakul ki, vissza lehet forditanu, minél előbb annál könnyebb lesz

Nekem 25 éves koromra lett elegem belőle, azóta sokat javult de még mindig messze vagyok attól hogy normálisnak tartsam magam bizonyos szituációkban

2018. dec. 8. 22:17

Hasznos számodra ez a válasz?

1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Szociális fóbiám van?