Mi ez az állapot? Hogy legyek önmagam?

Lehet hülyén fog hangzani, de megpróbálom elmondani. Sajnos ritkán, de van hogy azon kapom magam, hogy na most vagyok önmagam, ebben az "állapotban" normálisan tudok reagálni bármilyen helyzetben, magabiztos(abb) vagyok, nem vagyok egy nyomi mint az "állapoton" kívül. Ilyenkor egyszerűen nyugodt vagyok, nem rágódok semmit, nem jut eszembe igazából semmi, vagy semmi rossz de ha igen azt tudom kezelni, vagy elintézem magamban annyival hogy: oké.

És amint ráébredek erre, nem sokkal utána szépen megszűnik az "állapot", a szerintem normális énem. Talán 3 havonta ha 1x előfordul ilyen. Lehet hogy alapból túl sokat foglalkozok még meg nem történt dolgokkal amitől félek, megtörtént rossz dolgokkal, mások véleményével csak magammal nem? Ez az "állapot" egy teljesen tudat alatt

jön, de én azt szeretném hogy mindig ilyen legyek.

Most úgy jött elő, hogy kényelmesen ültem és belemélyedtem valamibe. Az az énem magabiztos, tudja mit mondjon és nem fél. Csak így tudtam leírni, és nem olyan állapotra kell gondolni mint mikor valaki ittas. Nagyon szeretném már tudni mi ez, volt párszor de nagyon rég, nagyon ritkán.

A túl sok rágódás, sok gondolat, stressz okozhatja, hogy nem vagyok MINDIG önmagam? Ha kérné valaki, hogy valamiről mondjam el a véleményemet, és az "állapotban" vagyok akkor a választ teljesen más mintha nem lennék abban, mert "állapot" nélkül az az énem mást mondana. Ez nem tudom mennyire érthető.

Mi ez? 19/f

u.i.: visszaolvasva olyan mintha dilis lennék, pedig ez az egész dolog biztos egyszerű, csak máshogy nem lehet elmondani