Vallásos neveltetés miatt bennetek is alakultak ki viselkedészavarok?

Nem értem, miből gondolod, hogy az lenne a normális, ha valaki káromkodik, trágár szavakat használ és csapkod.

Igen, sajnos nagyon sokan viselkednek így, igencsak elharapózott a trágárkodás, de ez egyáltalán nem természetes/normális dolog. Pont azok nem tudják kezelni az indulataikat, akiknek ömlik a szájukon a mocsok, és csapkodnak (ütnek, dobálnak, toporzékolnak stb.)

A két példa, amit írtál: az első a kudarctűrő képesség területe - ezt kicsi kortól kezdve tanulja az ember, és jó esetben folyamatosan fejlődik. Pl. egy kisiskolás már nem akad ki, ha nem ő nyert a társasjátékban vagy egy versenyen. Amelyik igen, azzal bajok vannak. Persze tök jó dolog nyerni, de nem kell minden áron. Szokták mondani, hogy "a részvétel a fontos, nem a győzelem" - ami szerintem nem teljesen igaz, mert a győzelem is fontos, de nem a legfontosabb. Játszunk, mert jó, mert élmény. Versenyzünk, mert kihívás, és sikert adhat. De ha elmarad a siker, az sem egy tragédia. A másodiknál pedig mindenkinek joga van haragudni, csalódottnak lenni, ezek természetes érzések. Tudomásom szerint ezeket nem is tiltja a keresztény vallás. ("Haragudjatok, ám ne vétkezzetek. A nap le ne menjen a ti haragotokkal" - ez a Példabeszédek könyvében van.) Tehát az érzésekkel nincs baj, még ha negatívak is. Ha már kitör az indulat rossz formában, az viszont gáz - és nem csak vallásos körökben.

Szóval első körben szerintem tedd a helyükre a dolgokat a fejedben, aztán pedig tényleg tanuld meg kezelni a stresszt, a csalódottságot, a haragot stb.

Ugyan vallásosan neveltek, de nem még nem magad választottad a hitet. Ne a bűnkerülés oldaláról éld meg a kereszténységet, hanem a szeretet oldaláról, "szeresd felebarátod mint magad". Ha belső értékké válik ez számodra, akkor automatikusan nem fogsz másnak rosszat akarni.

Ha jogos a felháborodásod, akkor is érvényes a szeresd felebarátodat mint magad, azaz magadat is szeressed és védd meg, ha igazságtalanul bántanak.

A haragot, indulatot nem szabad elfojtani, én keresztényként is van, hogy kifejezem a haragomat, ugye közeli hozzátartozókkal keveredik leginkább ilyen szituációba az ember. Természetes haragot érezni, vagy akár "utálni" valakit, de nem hagyd hogy ez néhány óránál tovább tartson, magadat mérgezed különben.