Pszichopata apám, aki alkoholista is, mrég 22 évesen is terrorizál, mit tegyek?

"De a megvalósításban magára marad az egyén. Ez a probléma." Mint mindenki. Ez lenne az önállósulás lényege. Be kell adni a közösbe? Ez olyan szinten alap dolgozó embernél, hogy vicc ha felhozza egy kereső , harmincas ember. Nehogy már etessenek meg fizessék a rezsidet mikor van fizetésed...

Harmincon túli vagy. Azt állítod, hogy tíz év alatt nem sikerült semmi tartalékot letenned , amiből elkezdheted a saját életed? Valamit nagyon rosszul csinálsz.

#12 ezaz rugj bele olyanba akit lehet mar gyerek kora ota bantalmaz az apja... Tipikus magyar mentalitas ha nekem se jo neki se legyen jo

Tipikus magyar hiszti.. mindig, minden a más hibája, és ha valaki nem jópofizik, meg nem hazudik a szemedbe miközben mást gondol, az szemét. SENKIN sem segít ha hazug módon dajkálják. Senkin. A hamis együttérzés többet árt mint az igazmondás.

"rúgjak bele" abba akit lehet hogy gyerekkora óta bántalmaznak? Én ebből jöttem. Verés, szexuális erőszak napi szinten volt. Éppen ezért mondom hogy a nyivákolás, meg az önsajnálat semmin sem segít. SEMMI sem fog változni, csak mert kényelemből marad az állítólagos bántalmazott egy szar helyzetben.

Persze könnyebb vinnyogni, meg másra tolni a felelősséget mint pár évig szűkösen élni.

#14 tehát ha valaki félholtra veri a gyerekét az tiszteletreméltó? jó tudni!

Mikor mondtam én ilyet? Szándékosan torzítasz,m vagy hülye vagy? Persze a többire nem reagálsz...

minden mondatoddal erre utalsz hogy a gyereknek kijár a verés mert megérdemli ha meg panaszkodni mer akkor egy utolsó k*csog es hogy az apa egy angyal. netan te is gyerekbantalmazo vagy?

Nem utalok arra. arra utalok hogy unom, hogy mindenért pszichopatának van titulálva a szülő, meg arra hogy ha -HA! tényleg bántalmazott a kérdező, akkor picsogással nem változtat semmin. Neki kell lépni, azért mert hisztizik, meg panaszkodik, nem fog semmi változni. Erre jöttek a mentegetőzések, hogy nem lehet megélni albérletben egy fizetésből. De, lehet, még én a hülye gyári munkás is megélek.Persze ésszerű pénzbeosztás mellett. És igen, nem dőzsölök, nem járok hetente bulizni, nem veszek hetente tízezres parfümöket, nem költök havi harmincezret ruhákra- de nem arra jövök haza végre hogy ütnek, nem úgy fekszek le hogy apám ma bejön-e hogy fojtogasson, meg megerőszakoljon. Rohadtul irritálnak azok akik áldozatot csinálnak magukból, puszta kényelemből, de sajnálatot várnak. Be kell vállalni a szűkösebb anyagi lehetőségeset, nem a gyakorin hisztizni.