Hogyan lépjek túl az önsajnáltatáson? 21F
Az a helyzet, hogy nagyon magányos vagyok és voltam is mindig. Mindig arra vágytam, hogy elfogadjanak, és emiatt nem mertem elmondani a véleményemet a dolgokról. De pont emiatt mindenki unalmas, szürke embernek gondolt és gondol most is, de talán egy picit már jobb a helyzet.
Barátaim nincsenek, inkább haveroknak nevezném őket, mert ha épp találkozunk egyetemen, akkor beszélünk, de semmi több. Párkapcsolatom nincs, mert ott még inkább igaz ez az el akarom fogadtatni magam dolog, de annyira, hogy megszólalni is alig tudok.
Egész életemben úgy éreztem, hogy mások többek, mint én, érdekesebbek meg minden. Én még ha megerőltetem magam sem tudok fele annyit beszélni mint mások.
Biztos én is érdekes lehetek, szeretek játszani, olvasni, filmet, sorozatokat, animéket nézni. Egyetemre járok, mondjuk ez sokat nem jelent manapság. De kevésnek érzem magam, nem tudom elviselni az elutasítást, ezért már nem is merek próbálkozni.
A kérdésem az, hogyan fogadjam el magam, hogyan szeressem magam? Tudom, hogy addig nem lesznek normális kapcsolataim, amíg nem rendezem magammal a dolgaimat, de hogyan? Pszichológuson is gondolkoztam, de nem vagyok eleresztve anyagilag, tehát inkább ide írok hátha alapon.
És neked jobb lett ettől? Mennyire használ?
Hallgatóságnak én nagyon jó vagyok, de amikor jönne, hogy én meséljek, vagy nem jut eszembe semmi, vagy félek elmondani, mert mi van ha cikinek tartja, hogy én mondjuk animét nézek, vagy játszok.
"hogyan fogadjam el magam, hogyan szeressem magam?" ha ennek tudatában vagy, máris könnyebb dolgod van.
Ide figyelj. Azt jegyezd meg, hogy soha nem fogsz tudni mindenkinek megfelelni. Ezért az energiádat inkább fordítsd azokra az ismerőseidre akikből úgy érzed, hogy jó barátaid lehetnének. Hívd el őket, hogy csináljatok ezt azt együtt, szépen építsétek ki az egymás közti kapcsolatot, hogy ne csak haverok legyetek; és azt ne várd, hogy mások lépjenek helyetted. Ha a kommunikációddal van bajod azt csak úgy tudod fejleszteni ha emberekkel beszélsz. Te is képes vagy arra mint más, te is tudsz annyit beszélni, főleg azokról a dolgokról amik érdekelnek.
Le merem fogadni, hogy legtöbbször amikor valakivel beszélsz akkor arra gondolsz, hogy mit mondj, nem pedig arra, hogy jól érezd magad mert van akivel beszélj. Önmagadat akkor tudod elfogadni, ha elfogadod az összes hibádat(köztük a kevés beszédet) úgy külsőleg mint belsőleg. Ez nem megy egyik napról a másikra azt ne várd, de gondolkozz el rajta, hogy te miért ne érnél annyit mint más; a különbség közted és más között, hogy neked nincs annyi tapasztalatod az emberekkel. Ezen tudsz változtatni szépen lassan.
"Mindig arra vágytam, hogy elfogadjanak, és emiatt nem mertem elmondani a véleményemet a dolgokról. De pont emiatt mindenki unalmas, szürke embernek gondolt és gondol most is"
-ha megérted, hogy nem fogsz mindenkinek megfelelni akkor azzal együtt megtanulod leszarni ha valaki valami negatívat gondol rólad, és ezzel szembesít is téged. Ha pedig csak te hiszed hogy nem tetszel valakinek azzal csak magadnak teszel rosszat, mert nem tudhatod a másik ember gondolatait, érzéseit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!