Kitaszít és megvet a társadalom, mert másként látom a világot. Tényleg ennyire hibásak lennének a szemléleteim?
Közröhely tárgya vagyok, és szinte mindenki negatív velem szemben, például a következő dolgok miatt:
Őszínte vagyok mindenkivel. Feleslegesen senkivel nem vagyok kedves, és senkivel nem vagyok goromba. Nem a protokoll szerint élek, nem kívánok például jó étvágyat. Ha nincs kedvem senkivel se beszélgetni, akkor nem eröltetem a dolgot. Soha nem játszom meg magam senki előtt, csakis a természetes valómat látják, amit sok esetben bunkónak tartanak, miközben soha senkihez nincs egy rossz szavam se. Csakhát az emberek szerint a hallgatás is bunkóság.
Ki vagyok cikizve, mert még szűz vagyok. Én erre meg azt mondom, hogy majd akkor szeretkezek, ha gyereket akarok. Az emberiség a legbetegebb faj a szexualitás terén. Kitaláltuk az óvszert, meg mindenféle trükköt azért, hogy a nő ne essen teherbe. Kedvtelésből szexel az ember, nem pedig fajfentartás szempontjából. Ez nem más, mint az evolúció kudarca, egy beteg dolog, de ezt egyszerűen senki nem látja be.
Az emberek többsége roppant mód felszínes. Olyan tulajdonságok alapján ítélkezik a nagy többség, amik igazából semmit nem nyomnak a latban. Az a szimpatikus ember, akinek jó dumája van, társasági ember, és kedvesnem mutatja magát. Ó ég... Ezeket a tulajdonságokat mind el is lehet színészkedni... És rengetegen csak színlelik, hogy milyen kedvesek is. Ha adakoznak, vagy valami jót cselekszenek, akkor bőszen verik a mellüket, és posztolják különféle közösségi oldalra. Önreklám az egész világ, és a legtöbben nem is foglalkoznak vele. Vagy ennyire vakok? A becsület, az őszínteség nem számít, ha az ember megjátsza a bazárimajmot. Szemforgató hamis papokból áll a világ, és az emberek lusták bárminek is jobban utána járni.
A jó, és a rossz fogalma is hibásan működik. Ha van egy ember, aki megcsalja a párját, de közbe meg teszi a kedves, társasági ember benyomását, akkor jó embernek van titulálva a társadalom szemében. Ha nem nekünk ártott az illető, csak másnak, akkor az nem bűn. Ha van egy becsületes ember, aki senkinek nem ártott, viszont nem kedves, és nem társasági, akkor az meg van pecsételve egy bunkó parasztnak. Jól van ez így?
Az emberek azonnal következtetéseket vonnak le, hosszú távon senki nem gondol bele a dolgokba.
Én soha nem vertem át senkit. Soha egyetlen embert se sértettem meg szándékosan. Soha nem szemeteltem, nem kínoztam állatot, nem loptam, nem hazúdtam. Ha van bűnöm, akkor az az, hogy nem vagyok túlzottan társasági ember. De ez az egyetlen bűn felül írja az összes becséletemet?
A szemembe nem mondják, de a hátam mögött gúnyolnak, szidnak, ócsárolnak az emberek.
Szeretnék valakivel beszélgetni, aki ha nem is feltétlenül ért velem egyet, de legalább átlátja a helyzetet a témáról.
A leírásod alapján nem taszít és vet meg senki. Egyszerűen te nem vagy társasági ember, ezt te magad írtad. Illetve a második bekezdésed alapján alapvetően sem kedves nem vagy másokkal, sem az alapvető illemet nem adod meg másoknak. Mások csak eszerint viszonyulnak hozzád.
Gondolom valami éretlen kamasz lehetsz még, aki keresi a helyét a világban, de azért ezügyben nem ártana döntened valamit. Most vagy nem akarsz társasági ember lenni (de akkor ne nyavajogj hogy nyilván senki nem is fog társasági emberként kezelni), vagy szeretnél társasági ember lenni (de akkor meg tegyél érte, hogy része legyél a társaságnak), a kettő együtt nem megy!
De ez természetellenes. Nem tudok még egy ilyen fajról, mint az ember, aki kedvtelésből szexelne. Például a macskák, kutyák. Ha műtét során eltávolítják a petefészket, onnantól nem fognak többé bagzani. Pedig megtehetnék akkor is simán, de egyszerűen mégsem teszik. Sok állatunk volt úgyhogy tudom. Csak az ember tesz ilyet. Nem tudok hát másra gondolni, minthogy ez egy civilizációs betegség. Az ősi természetnél nem lehetünk okosabbak.
Én nem azt kérem, hogy szeressenek az emberek. Hanem hogy a helyemen kezeljenek. Az orvosok se kedvesek egyáltalán, és pláne nem társas lények, mégis általában elismerik az orvosokat, nem taszítják őket ki, nem írják őket le.
"De ez természetellenes. Nem tudok még egy ilyen fajról, mint az ember, aki kedvtelésből szexelne."
Egyrészt mi abban a természetellenes, ha valamit teszünk, mert az örömet okoz?
Másrészről csak mert te nem tudsz róla, az nem azt jelenti hogy az a valami nem létezik. Bonobók, delfinek, csuklyásmajmok is szexelnek pusztán élvezetből, nem csupán párosodási céllal. Sőt, önkielégítés de még orális szex is létezik az állatvilágban. Megfigyelték már jó pár főemlős fajnál, pettyes hiénák, kecskék kapcsán, még gyümölcsdenevéreknél is:
"Én nem azt kérem, hogy szeressenek az emberek. Hanem hogy a helyemen kezeljenek."
A helyeden kezelnek. Ha nem akarsz társasági ember lenni, és nem is viselkedsz társasági emberként, akkor kívülálló leszel a társadalom szemében, ez ilyen egyszerű.
"Szerintem a legtöbben úgy gondolkodnak ezügyben mint én, csak a legtöbb ember mégis magára húzza a kedvesség ködmönét, mert a társadalom ezt várja el mindenkitől."
Itt látszik, mennyire éretlen még a gondolkodásod. Nem véletlen mondják, hogy az ember társasági lény. Hiszed vagy sem, a legtöbbünket mások is érdeklik, nem csak saját maga. Ami többek között abban nyilvánul meg, hogy érdeklődünk a másik felől. Nem azért mert ez elvárás lenne, ha így gondolkodsz valakiről az már régen rossz. Azért érdeklődöm a családom, barátaim, kollegáim felől, mert fontosak nekem, részei az életemnek, és érdekel hogy mi a helyzet velük, hogy érzik magukat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!