Akik voltak már pszichiátrián, tudnának mesélni arról, hogy milyen volt? (Több lent)
Sziasztok!
Az a helyzet, hogy a pszichológusom azt javasolta, hogy kérjek beutalót pszichiátriára, mert ő egy suli pszichológus, nyáron nem dolgozik, és úgy látja, hogy jót tenne, ha odamennék, ott találnának nekem megfelelő eszközt arra, hogy a problémámat megoldják.
Semmi egetengetően különleges nincs a dologban, epizódonként, rohamszerűen tör rám a depresszió és a gondolataimat nem tudom "lehalkíatni", nem tudom kontrollálni és ez sokszor tettlegességig fajult.
Akiket hasonló okokból küldtek el, mi a tapasztalatotok? Sosem jártam még pszichiátrián így nem is tudom igazán, hogy hogyan működik egy ilyen. Nektek milyen megoldást javasoltak a problémátokra és pontosan mivel diagnosztizáltak titeket?
Még valami. A szüleim nem tudják hogy pszichológushoz jártam, hogy kellene elmondanom nekik, hogy pszichiátriát javasoltak nekem? 18 már elmúltam, ezzel nincs gond, de nem szeretnék tovább hazudozni. A szüleim konzervatívak és a pszichológus szerintük arra való, ha valaki mentálisan beteg, szerintük én nem vagyok az. Azt még hozzátenném ehhez, hogy hiába akarom meggyőzni őket ilyesmiről, megmondták, hogy amíg nem lesz saját életem, addig nem sokat számít a szavam, mert számukra egy gyerek maradik addig.
Bocsánat a hosszú kifejtésért és előre is köszönöm a válaszokat!
Én 2 napot voltam...hát hogy is mondjam neked....maga volt a pokol , ott döbbentem rá hogy én nem vagyok oda való , az a sok “beteg” ember....szörnyű.
Pofozd fel magad , tedd rendbe az életed , nem kell neked se pszichológus se pszichiáter!! Csak tönkre tesznek, vegyél erőt magadon! :)
Tudom , nagyon nehéz de muszáj ha nem akarsz teljsen agyhalott lenni..én ezt tudom tanácsolni! Tapasztalatból mondom! Sok szerencsét kívánok neked!
Köszönöm a válaszod!
Nem tanácsadást kértem, hanem részletes beszámolót a tapasztalatokról. Nem zárt osztályra gondoltam, hanem elbeszélgetésre és arra, hogy milyen megoldásokat javasoltak hozzám hasonló problémával rendelkező embereknek, továbbá segítettek-e nekik a kezelések vagy sem.
A "ne járj"/"nem kell az neked" mellőzzétek kérlek, vagy ha nagyon nem tudjátok magatokban tartani, legalább a tapasztalatokat fejtsétek ki mellé.
Kérdező, én pánikbetegként törzsvendég vagyok arrafele.
A világon semmi különös, pont olyan, mint egy másik orvos. Általában kombinált gyógyszeres és pszichoterápia szokott a leginkább működni.
Egyébként ítéld meg magad, én pl. anno itt töltöttem pár hónapot(!) - naponta hazasétálva, mert 15 percre van: [link]
Nem utolsó szempont, hogy a pszichiáter beutalásával ingyen (TB alapon) van a pszichológus is.
Első vagyok , én pánikbeteg , depressziós , voltam. 4 évig nyugtatót , antidepresszánst kellett szedjek, és jártam folyamat a dilidokikhoz , én mikor voltam a pszichiátrián az nekem nagyon rossz érzés volt, nem segítettek semmit , még több gyógyszerrel tömtek , mesét akartam velem nézetni na én ott erőt vettem magamon és eljöttem, de az eljövetel se volt egyszeű na mindegy.
És amikor ki kerültem , elhatároztam hogy leteszem a gyógyszert! És le tettem ,persze a leállás az nagyon nagyon rossz volt, de megcsináltam.
Kár volt lepontozni , egy csepp rossz indulat se volt bennem....
Már ezek az orvosok se tiszták , az összes beteg , semmi értelme nincs járni dilidokihoz , csak tönkre tesznek! Ja és ezt akkor fogod mondani Te is mikor “meggyógyultál” !
Ha jól értem ambuláns rendelésekre szeretnél járni. Tudomásom szerint pszichiátriára/addiktológiára ilyen esetekben nem kell beutaló, tőlem sem kért senki de baj nem lesz belőle ha viszel.
Engem depresszióval, generalizált szorongással és obszesszív-kompulzív zavarral diagnosztizák. A szakemberek pszichoterápiás és farmakoterápiás eszközökkel dolgoznak. Előbbi általában egyéni de van akinek csoportterápiát is javasolnak amik egyes helyeken szintén igénybe vehetőek TB támogatott kezelésként. Nem megoldásokat fognak javasolni, pszichoterápia során feltárás, bizonyos események feldolgozása, valamint egyes rögzült káros gondolkodás és viselkedésbeli elemek tudatosítása és megváltoztatása történik. Ez szükség esetén kiegészülhet gyógyszeres kezeléssel.
A probléma hogy a körzeti rendelőben heti egy időpont jut egy páciensre általában ami komplexebb esetek terápiás kezelésére nem feltétlen elég.
Fekvőbeteg ellátás keretében is létezik olyan hogy felvesznek rehab/nappali kórház jelleggel osztályra és napi több órán át pszichoterápiás foglalkozásokon veszel részt akár bennfekvősként akár bejárósként. Ilyesmi a Thalassa ház is csak az alapítványi, ha valami módon 3-6 hónapra szabaddá tudod magad tenni akkor ajánlom.
A szüleidet pedig nem értem. Ha számukra még gyerek vagy akkor kézenfogva vigyenek pszichológushoz, ha meg felnőtt akkor hagyják hogy magadtól tegyed. Milyen következménye lehetne annak ha megtudják hogy oda jársz? Eltiltanak egy egészségügyi ellátástól? Oké hogy szerintük nincs baj, csak nincs meg hozzá a végzettségük hogy ezt kijelentsék. Nincs rá mód hogy úgy tudd tálalni nekik hogy ne háborodjanak fel ha egyszer ilyen a gondolkodásmódjuk. Nyilván higgadtan, tisztelettudóan meg kell beszélni velük hogy szerinted és a szakemberek szerint is erre van szükséged, kiemelném hogy állapotod nem elmbetegség/őrület. Csupa jót kell mondani.
Amúgy a legtöbb szülőnek azért száll el az agya ha arról van szó hogy a gyerekük kezelésre szorul mert felelősnek érzik magukat is érte. Ezért támadásnak veszik. "Hogy depressziós a fiunk? Mitől, hát mindene megvan, mindent megadtunk neki?!Amúgy is az ÉN gyerekem nem bolond!"
Tipikus. Szóval a lényeg hogy úgy add elő hogy ne kelts bennük ilyen érzéseket.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat! Mentek a zöldek!
Azóta az öcsémről is kiderült, hogy nagy valószinűséggel pszichés problémái vannak, de ez még folyamatban van. Már ezt sem kezelték jól, mondván, hogy "az a lényeg, hogy ne kelljen hozzá járni" (pszichológushoz vagy pszichiáterhez).
Ettől függetlenül el fogom mondani nekik, nem szeretném titkolni és alaposan eltervezem a beszélgetést.
El szeretnék menni és el is fogok, mert jól akarok lenni, a problémáimat pedig meg szeretném szüntetni, ez az egyetlen cél ami lebeg most a szemem előtt.
Mindenkinek remélem a legjobbakat és a mihamarabbi gyógyulást!
Hát, én elég sokat voltam. Én itt voltam
[link] Ez sem volt könnyű, vagyis az ápolók segítő készek, tényleg 100%-osan oda teszik magukat! Viszont, az orvosok rettenetesek voltak, kijelentették hogy engem ne küldjenek fel többet oda mivel "nem érdemes". Ahol én voltam az egy zárt részleg mégis elég könnyű kisétálni.:) nekem momentán nem segített
hogy ott voltam. Remélem ahová te mész sokkal több segítséget tudsz kapni! Sok sikert!:) 14/L
Szerintem azért ennyire nem siralmas a helyzet. Említettem én is hogy a heti egy körzetis alkalom vagy helyenként annyi sem, nem feltétlen kielégítő.
De ott is ugyanúgy lehet nagyon jó szakembereket találni, sokaknak magánrendelésük is van amit ha úgy látják jónak felajánlhatnak mint lehetőséget. Vannak más lehetősegek fel lehet keresni alapítványokat is Pesten van pl. Thalassa, Tündérhegy, Ébredések, Nap-kör amiknél elég színvonalas terápiás kezelés zajlik. Én egy ilyen intézménynél talàltam rá a terapeutámra is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!