Hogyan vehetnék véget végre az önmarcangolásnak? Miért nincs még mindig kapcsolatom?

Sziasztok! Szükségem lenne a segítségetekre. Én egy 20 éves lány vagyok, aki kiskorától kezdve elég nagy önbizalomhiánnyal illetve megfelelési kényszerrel küzd. Ebből adódóan elég sok nehézség ért az életben, mindig mindenkinek meg akartam felelni, sosem voltam magammal elégedett, de mindig beletörődtem abba, hogy épp milyen vagyok, és nem tettem meg drasztikusabb lépéseket a változás érdekében. Amit most már nagyon bánok. Komoly kapcsolatom sem volt még, mert vagy olyanok próbálkoztak nálam, akikre én csak barátként néztem, vagy inkább csak féltem az egésztől, magam sem tudom pontosan. Alapjáraton nagyon szeretek barátkozni, könnyen megtalálom a közös hangot az emberekkel, elég sok barátom is van. De egyébként nagyon szorongós, stresszelős típus vagyok, de ez az énem, hogyha a barátaimmal vagyok, eltűnik. Viszont amint egyedül vagyok idegen emberekkel, mondjuk tömegközlekedés közben, előjön a szorongás, meg a negatív gondolatok a fejemben. Ezek évek óta vannak nálam, nem tudtam őket végleg legyőzni. De az az igazság, hogy nem érzem jól magam. Vannak bizonyos helyzetek, pl mikor a barátaimmal vagyok, hogy jól érzem magam, ott laza vagyok, beszédes és magabiztos. Ők úgymond nyújtanak nekem egy biztonságos közeget. De amint ez a közeg megszűnik, nem érzem jól magam. Szeretném, ha ez megszűnne valahogy, de tanácstalan vagyok. De főként ami most bosszant, az a kapcsolat téma. Nagyon kínos téma nálam. Mindig attól rettegek, hogy valaki megkérdezi, mi a helyzet pasik terén. Pedig nagyon kellene nekem már egy, de félek tőle. :( Félek attól, hogy szinte nulla tapasztalattal 20 éves fejjel valamit szarul csinálok vagy béna leszek... De én nem akarom ezt érezni. Nem akarok gyenge lenni, pláne nem annak tűnni. Na, a másik probléma meg, hogy sosem éreztem magamat nagyjából semmiben sem jónak életem során. Nem tudom, hogyan kéne pozitívan változnom. Valakinek tanácsa, ötlete, tapasztalata? Köszönöm előre is.