Hogyan oldjam meg ezt az összetett problémát?

Van egy eléggé összetett problémám.

3 éve,15 évesen meghalt az anyukám. Azóta az életem végtelenül üres.

Semmiben nem szenvedek hiányt,ami az anyagiakat illeti,és társaságom is van,aki meghallgat,apukám és a nővérem is,nagyon rendesek velem. De mindezek ellenére azt a törődést,szeretetet amit anya tudott adni,senki nem tudja pótolni,és emiatt nagyon üres az életem. Legtöbbször azon gondolkodok,hogy végeznem kellene magammal. Ezt nem önsajnáltatásból írom,és nem a lebeszélő kommenteket várom...csak egyszerűen,ha meglátom egy eseményen,(mondjuk legutóbb szalagavatón)az osztálytársaim szüleit,rögtön szomorú leszek,arra gondolok,hogy az én életem hogy tönkre ment.... Kívülről ez nem látszik,a jegyeim jók,kitűnő vagyok,igy kívülről úgy tűnik sikerült feldolgozni,de valójában minden nap szenvedek a hiánya miatt,és ezt én már nem akarom többé. Ilyen helyzetben elfogadható az öngyilkosság? És vajon a családom túl fog tudni lépni ezen? Vagy van esetleg valami csoda folytán megoldás erre az egészre?

18/F