Hogyan tudnám elfogadni, hogy Asperger-szindrómám van?

Jézus mindenkit elfogad, mindenkinek megbocsát. Az Ass burger nem bűn, legyél olyan mint Jézus. Fogadd el magad.

Nem vagy egyedül. Ráadásul nem csak Aspergeresként, hanem más zavarokkal vagy állapotokkal élők is így éreznek. Én azt gondolom, hogy sosem szégyen felkeresni egy szakembert, aki segíthet neked megbékélni ezzel, vagy esetleg iránymutatást adhat, hogy van-e olyan csoport, ahol hasonló érintettek küzdenek meg önmaguk elfogadásával. Szerintem számodra sokat segítene, ha beszélgethetnél hozzád hasonlókkal, akik ugyanezt élik át.

Szerintem ne csinálj belőle túl nagy ügyet, olyan vagy amilyen. Van ismerősöm, aki összeégett, és púpos, meg olyan is, aki fél arcú, mert a másik felén van egy nagy duzzanat. Mindketten nagyszerűen elvannak a maguk kis közegében. Elvileg én is Aspergeres gyanús vagyok, (2 Aspergeres ismerősöm bizonygatta nagy bőszen) és csak annyi az egész, hogy extravagánsabb, elvonultabb, magamnak való vagyok furi beszéddel, meg olyanokat mondok amiket átalában emberek nem nagyon szoktak másoknak mondani. De ennyi csak.