Ez depresszió lenne?
Előre elnézést kérek, ha hosszú lesz. Megpróbálok röviden fogalmazni.
Október vége fele kezdődött el. Magamba fordultam, elkezdtem magamat bántani (nyomós oka is volt,vagyis nekem az). Ebben találtam megnyugvást. Megnyugodtam tőle. Mai napig így van. Párszor voltam pszichológusnál de kb semmit nem mondott, a vágásokat nem is tudta. Szóval igazából senki nem mondta, hogy depressziós lennék. Lehet, hogy ez csak egy átmeneti időszak, ami tovább tart? Csak mert néha kezdem azt érezni, hogy nem tudom mit kéne kezdenem magammal. Volt már öngyilkossági kísérletem is márciusban.
A másik dolog, hogy mitől van az, hogy nem bírok enni? Nincsen önbizalmam lassan egy éve, de az elmúlt pár hétben nem birok enni. Inkább csak iszok. Már le is ment jó pár kilo. Akár hányszor enni próbálok, nem megy. Szörnyű hányinger törik rám. De tornázok is minden nap. Ha úgy fekszem le, hogy tudom, nem csináltam meg a napi tornát, akkor képes vagyok éjszaka megcsinálni. Volt már rá példa.
Még lenne valami. Nyár van és én attól érzem jól magam, ha otthon vagyok a 4 fal között. Utálok kimenni a házból. Ha elmegyek valahová, akkor néha félek, hogy bepánikolok, vagy próbálok nem sírni, mert utálom azt, mikor rám néznek. Hülyén hangzik, tudom. De zavar, hogy nem tudom mit gondol és igy mindig csak az jut eszembe, hogy biztosan csak negatívat gondol rólam. Rengeteg programomat mondom le ilyen miatt. Mindig kitalálok valami okot. Volt, hogy koncertet is lemondtam ilyen dolog miatt.
Most én nem vagyok szakértő vagy ilyesmi, de az biztos hogy valami baj van, és valakivel beszélned kéne róla, és megoldani a problémáid, mert így elzárod magad az emberektől és nem tudnak segíteni...
Mármint ha nem mondasz el mindent a pszichológusnak akkor nem is tud segíteni, és ha kényelmetlennek érzed hogy egy idegennel beszélj a problémáidról akkor próbálj egy barátoddal vagy családtaggal beszélni róla akiben megbízol, mert ha elmondod mi a bajod már az is segíthet ha valaki meghallgat
Van egy mentorom, akire tudnék támaszkodni. 2-3 havonta össze ülünk beszélgetni, de mindig félek, hogy zavarom, terhelem stb. Próbáltam baráttal beszélni, de akárkinek is mondtam, inkább próbált nem törődni ezzel, mert nem tudja, mit kezdjen vele. A családtagjaim inkább azt hiszik, hogy divatot követek ezzel. Már amennyit tudnak. Csak annyit tudnak, amennyit látnak. Semmi többet. Ezért próbálom inkább kiírni magamból a dolgokat. Vezetek egy Napló féleséget, mert segít tényleg.
Régen voltak céljaim, jó tanuló is voltam. De mostmár azt se látom, hogy az érettségiig eljutok. Az iskola kezdéstől pedig mégjobban félek.
És 16 éves leszek szeptemberben.
Köszönöm a biztató szavakat!!
Van példaképem,csak a helyzet az, hogy már nem él. Kurt Cobain az, akire felnézek, hiába lett öngyilkos. Számomra nagyon fontos személy.
Próbálok nem törődni a negatívumokkal csak nehéz...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!